KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Itt is, ott is

Forgács Nóra Kinga

Tamo i ovde­ – szerb-amerikai-német, 2009. Rendezte és írta: Darko Lungulov. Kép: Mathias Schöningh. Zene: Dejan Pejovic. Szereplők: David Thornton (Robert), Mirjana Karanovic (Olga), Cyndi Lauper (Rose), Branislav Trifunovic (Branko). Gyártó: KinoKamera. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 85 perc.

Robert megkeseredett New York-i szaxofonos, aki ötvenes évei elején szembesül azzal, hogy súlyosbodó depressziója következtében nem képes már játszani. A véletlen hozza össze Brankóval, a szerb bevándorlóval, aki üzletet ajánl neki: ha elutazik Szerbiába, és feleségül veszi a fiú kedvesét, 5000 dollár üti a markát. A cél természetesen az amerikai vízum, az utazás hozadéka pedig könnyen kiszámítható: Robert változik, miközben megváltoztatja három ember életét.

Az Itt is, ott is szerb, amerikai és német koprodukcióban készült, a két fő helyszín két ikonikus város: New York és Belgrád. A városok által jelképezett társadalmi, történelmi szituációk és az emberi sorsok is sematikus ábrázolást nyernek kezdetben: a Robert számára élhetetlen New York a lehetőségek és a nagy átverések városa, míg a háborús sérüléseket viselő Belgrád egy sértett, de büszke és barátságos közösség lakóhelye.

A filmben mégis felismerhetően ott az erő, az érzékenység és a humor, a New York-i szál kalandos eseménysorában éppúgy, mint annak a lélektani folyamatnak a rajzában, ami időközben Belgrádban két felnőttet szabadít meg a magánytól: Brankó anyját (a Szerelmem, Szarajevóból ismerős színésznő, Mirjana Karanović visszafogott játéka lebilincselő), és a cinikusból romantikusba váltó hőst, Robertet. A két szál azonban nem szervesül igazán, a hatások gyengítik egymást, a jelenetek inkább szituációra vagy jellemre épülő gegeknek tetszenek, és a szükséges azonosulási felület is hiányzik.

Az árnyalt gondolkodás leginkább a zárlatban mutatkozik meg: bár a film történetét lekerekíti, az emberi történeteket mégis nyitva hagyja, csak éppen egy olyan pontra vezet el, ahonnan már van reális lehetőség a boldog(abb) folytatásra. A záró etap mellett a felütés vésődik még a néző emlékezetébe: a szelektív hulladékgyűjtőig tartó utcai versenyfutás a depressziós férfi és egy homeless-kinézetű nő között olyan remek geg, ami frappánsan érzékelteti a világban uralkodó érzelmi és gazdasági abszurditást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10222