Láttuk még

2020: A tűz birodalma

Herpai Gergely

A sárkány figurájának a mesékben és a fantasy irodalomban egyaránt pozitív és negatív oldaláról is regéltek már. A filmiparban legutóbbi reinkarnációja a Sárkányszívben szerepelt, és nézők tömegeinek lopta be magát szívébe a Sean Connery hangján megszólaló nemes hüllő. Rob Bowman ezúttal aljas és alattomos dögöknek ábrázolja őket, akik vérengző cápák módjára támadnak a gyanútlan emberiségre, és persze csak a legbátrabbak szállnak velük szembe. Ez egy hagyományos fantasy környezetben rettentően unalmas sztereotípia lenne, ezért a készítők gondoltak egyet, és az eseményeket nem a mesés múltba, hanem a valós világ közeli jövőjébe helyezték.

Ez idáig mind szép és jó, a gond csak ott kezdődik, hogy ezen a ponton meg is állt a kreativitás: A tűz birodalma sajnos elég sablonos kalandfilm, a Mad Max II-ből visszaköszönő szituációkkal és nem túl érdekes szereplőkkel. A készítők azt is maximálisan elvárják a nézőktől, hogy egy fikarcnyi logikát se keressenek a történetben, mert azt azért elég nehéz elhinni, hogy ezeket a hatalmas madarakat az USA teljes hadiarzenáljával se lehessen kiirtani… (A sztori szerint ugyanis a sárkányok elég szép munkát végeztek a Föld lakosságának szinte totális kipusztításával: majdnem minden romokban hever.)

Marad nekünk egy rendkívül látványos (a sárkányokat elképesztően érzékletesen sikerült visszaadni) és tényleg izgalmas szörny-katasztrófa mozi, amely a Mimic – A júdásfajhoz hasonlítható talán a legjobban, csak itt nem nagyra nőtt csótányokra, hanem még nagyobb, repkedő sárkányokra kell vadászni – ezúttal harckocsival és nyílpuskával.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2002/11 60-61. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2760

Cikk értékelése:

szavazat: 1577 átlag: 5.49