KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgács Iván: Oleg Jankovszkij (1944-2009)
VILÁGVÁLSÁGMOZI
• Mihancsik Zsófia: Legmodernebb idők Világválságmozi
• Géczi Zoltán: Aranypolgárok Pénzemberek az amerikai filmekben
• Vágvölgyi B. András: Bankrablók kora A Nagy Válság filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Gorácz Anikó: Határátlépők A magyar dokumentumfilm új irányai
• Kolozsi László: Ezt már nem hiszem el Magyar áldokumentumfilmek
• Várkonyi Benedek: Kalandtúra a múltba Beszélgetés Szász János filmrendezővel
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Ádám Péter: A Mozi az úr Nouvelle vague: filmiskolakerülők
• Báron György: Mozimánia Truffaut, a filmkritikus
TERMINÁTOR
• Klág Dávid: T-modell Terminátor 4.
• Bun Zoltán: Digitalizálódó világ-kép Terminátor kontra Terminátor
• N. N.: Terminátor-filmek
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szemmagasság Marketing és a gyerekek
FESZTIVÁL
• Pintér Judit: Fesztivál a határon Trieszt
• Baski Sándor: Közös nevezők Udine
HATÁRSÁV
• Mundruczó Kornél: Pop-ikonok Corbijn-kiállítás
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Betegei vagyunk Aczél
• Barotányi Zoltán: Sötét oldal Szíven szúrt ország
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Múltidők
MOZI
• Varró Attila: Engedj be
• Csillag Márton: Pokolba taszítva
• Vincze Teréz: Jumurta – Egy falusi temetés
• Alföldi Nóra: Coco Chanel
• Forgács Nóra Kinga: Moszkva, Belgium
• Klág Dávid: Rockhajó
• Baski Sándor: Másnaposok
• Sepsi László: Crank 2 – Magasfeszültség
• Vízer Balázs: Adventureland – Kalandpark
• Tüske Zsuzsanna: Excsajok szelleme
DVD
• Géczi Zoltán: Jackie Chan: A nagy balhé
• Alföldi Nóra: Rachel esküvője
• Kovács Marcell: A veszettek
• Varró Attila: Az áruló

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szépség és a Szörnyeteg

Sepsi László

La belle et la bête – francia-német, 2014. Rendezte és írta: Christophe Gans. Kép: Christophe Beaucarne. Zene: Pierre Adenot. Szereplők: Léa Seydoux (Szépség), Vincent Cassel (Szörnyeteg), Euardo Noriega (Perducas), Audrey Lamy (Anne). Gyártó: Eskwad / Pathé / TF1. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 112 perc.

 

A multiplex-kompatibilissé varázsolt tündérmese-átiratok az utóbbi években Hollywood egyik jellemző filmtípusaként egyszerre próbálták megszólítani az Alkonyaton edzett tinédzserközönséget és velük együtt bevonzani a mozikba az egész családot. A nyolc éves hiátus után újra előbukkant, a Farkasok szövetségének köszönhetően hajdan a Hollywooddal versengő francia zsánerfilm egyik ígéretének számító Christophe Gans A szépség és a szörnyeteg friss verziójával hazai pályán próbálja letámadni a tengerentúli konkurenciát. A kanonizálatlan korábbi verziók ellenében leginkább francia szerzőkhöz (a történetet először ezen a címen lejegyző Villeneuve-höz, illetve az azt gyerekeknek átszabó Beaumont-hoz) kötődő mese markánsan jelzi a film nemzeti identitását, ugyanakkor széles körben is elég ismert ahhoz, hogy piacképes produktum lehessen a végeredmény.

Gans és stábja hűségesen reprodukálja a Tükröm, tükröm vagy a Hófehér és a vadász barokkosan cizellált vizuális világát, és az alaptörténet egyik legnagyobb kihívását – hogyan lesz a Stockholm-szindróma kétszeplős klasszikusából fantasy-kalandfilm – is sikerrel állja anélkül, hogy túlzottan széttartó mellékszálakkal hígítaná fel a címszereplők közt bimbódzó románcot. Az elsősorban a grandiózus finálé érdekében – ahol végre életre kel a kastély növényzete és még gólemek is előkerülnek – a cselekménybe illesztett haramiák remek apropót biztosítanak arra, hogy az indulása óta a horrorfilm felé húzó Gans kiélhesse ilyen irányú hajlamait, ezzel együtt pedig a mesei alapokon túl további látványfilmes potenciállal ruházza fel adaptációját. A szépség és a szörnyeteg nem céloz magasabbra hollywoodi társainál, de külcsínben és történetvezetésében egyaránt sikerrel kínál francia nyelvű alternatívát – miközben néhány elkapott pillanat erejéig némi szelíd erotikával is sikerül túllépnie a steril tengerentúli szabványon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11900