KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Az európai filmdíjról

N. N.

 

1988. november 26-án osztják ki először az európai filmdíjat. Az európai film tekintélyének növelésére létesített díjat Berlinben nagyszabású ünnepség keretében adják át. Az európai filmdíj a hollywoodi filmakadémia Oscar-díjával szeretne konkurálni, ezzel is egyengetve az európai filmek művészi és üzleti sikerét.

A díj ötlete dr. Volker Hassemertől, Nyugat-Berlin kulturális tanácsosától származik. A következő kategóriákban osztják ki: a legjobb film (a producer kapja); a legjobb fiatal film (producer és rendező is kaphatja); a legjobb rendező; a legjobb színész; a legjobb színésznő; a legjobb mellékszereplő; a legjobb fiatal színész és színésznő; a legjobb forgatókönyv; a legjobb filmzene; a legjobb fényképezés; a legjobb speciális effektus. Az első két kategória díja pénzjutalom, amit egy új európai produkcióba kell befektetni.

1988. augusztus 31-ig huszonhat európai állam nyújtotta be nevezését az európai filmdíjra, a legjobb film és a legjobb fiatal film kategóriájában. A többi kategória díjaira héttagú jelölőbizottságot hoztak létre, melynek tagjai: Doris Blum (nyugatnémet filmkritikus), Henning Carlsen (dán rendező), Derek Malcolm (angol kritikus), Mészáros Márta, George Reinhart (svájci producer), Günter Reisch (rendező, NDK), Marie-Noelle Tranchant (francia kritikus).

Az európai filmdijbizottság tagjai: Silvio Clementelli (az olasz filmproducerek szövetségének elnöke); Gérard Ducaux-Rupp (a francia filmexportőrök szövetségének elnöke); Bengt Forslund (a svéd Filmintézet művészeti igazgatója); Diego Galán (a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál igazgatója); Jerzy Kawalerowicz (lengyel rendező); Wolfgang Klaue (Az NDK Filmintézetének igazgatója); Anton Langhammer (reklámfőnök); David Rose (az angol Channel 4 program filmműsor szekciójának vezetője); Nyikolaj Szavickij (szovjet filmkritikus); Heinz Ungureit (a nyugatnémet ZDF televízió műsorigazgató-helyettese).

 

Jelölések az európai filmdíjra:

Bulgária: A legjobb film: Az erőszak ideje (rendező: Ljudmil Sztajkov)

A legjobb fiatal film: Ahova megyünk (Rangel Vlcsanov)

Csehszlovákia: Miért? (Karel Smyczek) Ház kettőnek (Miloš Zábranský)

Dánia: Pelle, a hódító (Bille August Cannes-i nagydíjas filmje) Járvány (Lars von Trier)

Finnország: Helsinki – Nápoly – Egy egész éjszaka (Mika Kaurismäki) A Szovjetunióból, rockkal (Marjaana Mykkänen)

Anglia: Távoli Hang (Terence Davies) Viharos hétfő (Mike Figgis)

Görögország: Helidona gyerekei (Costas Vrettakos)

Gém Németországnak (Stavros Tornes)

Magyarország: Hanussen (Szabó István) Kárhozat (Tarr Béla)

Portugália: Kannibálok (Manoel de Oliveira) A tréfamester (Morais-José Alvaro)

NSZK: Az ég Berlin felett (Wim Wenders) Lányok tűzszerszámmal

Izland: A holló árnyéka (Hrafn Gunnlaugsson)

Hollandia: Az eltűnés (George Sluizer) Az utolsó utazás (Kees Hin)

Szovjetunió: Ahik Kerib (Szergej Paradzsanov) Fogyó idő (Alekszandra Szokurova)

Jugoszlávia: Név nélküli film (Srdjan Karanović) Idegen föld (Dragan Marinković)

Ausztria: Nocturno (Fritz Lehner)

Törökország: Utazás az éjszakába Mindennek ellenére

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4916