KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A galaxis őrzői

Sepsi László

Guardians of the Galaxy – amerikai, 2014. Rendezte: James Gunn. Írta: Chris McCoy, Nicole Perlman és James Gunn. Kép: Ben Davis. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Chris Pratt (Peter), Zoe Saldana (Gamora), Lee Pace (Ronan), Dave Bautista (Drax), Michal Rooker (Yondu). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 121 perc.

 

A Marvel moziuniverzum eddig nagyjából töretlen sikerszériájára a stúdió a franchise-októl megszokott óvatosság helyett viszonylagos kockázatvállalással reagált. A galaxis őrzőivel nem csupán az obskúrusabb címek kezdenek előkerülni a képregényes gigakiadó portfóliójából, de a rendezői székbe ültetett James Gunn a Marvel legmerészebb húzása Kenneth Branagh Thor-rendezése óta. A Tromától indult, majd egyedi hangulatú független zsánerferdítésekkel (Slither, Super és a PG-Porn websorozata) ismertté vált Gunn mintha J.J. Abrams punk unokaöccse lenne: első nagystúdiós munkájához a Super 8 rendezőjéhez hasonlóan Új-Hollywood blockbusterei jelentik az ősmintát, de míg Abrams művészi példaképe bevallottan Spielberg, addig James Gunn inkább Joe Dante kevésbé jólfésült, de még mindig családbarát örökségét folytatja.

A 2008-ban újrafazonírozott képregényszéria éppúgy kiváló alapanyag a nyolcvanas évek bűvkörében fogant zabolátlan űroperához (árulkodó központi motívumként egy slágerválogatást tartalmazó magnókazettával), miképp az Amerika kapitány is adta magát a Joe Johnston-féle retrókalandhoz. Az áramvonalas Bosszúállókhoz képest A galaxis őrzői zsúfoltabb és szabálytalanabb mozi, amiben Gunn stílusérzéke és groteszk humora még egy cyborg mosómedvét is képes árnyalt karakterré tenni, viszont a meggyőző külcsín és a filmbe fektetett rendezői kreativitás mögött felsejlenek a Marvel projektjének buktatói. Bár A galaxis őrzői sorakoztatja fel a franchise legvalószínűtlenebb hőseit, cselekménye mégsem távolodik el igazán az előző kilenc Marvel-film formulájától, benne az újfent McGuffinként szolgáló mágikus kővel és az ezt hajszoló szupergonosszal. A stúdió ugyan ráérzett, hogyan adhat filmjeinek egyedi külcsínt markáns stílusú rendezők felkérésével, de hiába a meghökkentő ornamentika, ha már megint valamelyik Végtelen Követ díszíti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11767