KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/május
BLOG
• Varró Attila: Lábjegyzet a Pankrátorhoz Kayfabe, avagy a pankráció és a fikció
BACSÓ PÉTER
• Makk Károly: A tanú Bacsó Péter
CHE GUEVARA-IKONOK
• Vágvölgyi B. András: A popforradalmár evangéliuma Che – Az argentin; A gerilla
• Schreiber András: Gerilla, marketing Che Guevara, a reklámarc
DIGITÁLIS FORRADALOM
• Muhi Klára: Képbőség, képenyészet Beszélgetés a digitális forradalomról
• Schubert Gusztáv: Utánunk a képözön Digitális katasztrófák
• Varró Attila: Csillag-térkép Hálózatok a filmvilágban
• Deák Dániel: Gyógyméreg Tévéválság, válságtévé
NOUVELLE VAGUE 50
• Báron György: Királyok költője André Bazin
• Bíró Yvette: Varda fénytörésben Ágnes a plázson
JAKUZA-MOZI
• Wajzer Csaba: Tetovált sereg A jakuzafilmek evolúciója
• Géczi Zoltán: Veszett kutyák Jakuzák tabuk nélkül
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Éljen a krízis! Berlin
• Vajda Judit: Nyakunkon az élet Dialëktus Fesztivál
HATÁRSÁV
• Beke László: Az összehajtogatott idő Maurer Dóra mozgóképei
KRITIKA
• Margitházi Beja: Iskolakultúra Az osztály
• Ardai Zoltán: Eltörölhetetlen Öcsi Puskás Hungary
• Gorácz Anikó: Lerobbant road-movie Prima primavera
• Varró Attila: A Test beszéde A pankrátor
DVD
• Géczi Zoltán: A tenger zúgása
• Pápai Zsolt: A támadás
• Varga Zoltán: Rémálom az Elm utcában I–VII.
• Alföldi Nóra: Az áruló

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nagy Kommunista Bankrablás

Barotányi Zoltán

 

A román Alexandru Solomon dokumentumfilmjének címe ezúttal tökéletesen árulkodó – a 75 perces alkotás beszámol Románia végtelennek tűnő sztálinista-totalitárius történelmének egyik legrejtélyesebb epizódjáról, a Román Nemzeti Bank pénzszállító autójának kirablásáról, az azt követő nyomozásról, a perről, no meg a megtorlásról. Mindehhez a szokott dokumentumfilmes eszközökön túl rendelkezésére áll egy igencsak konkrét történeti emlék: a Rekonstrukció című korabeli propagandafilm, amit a legfelsőbb pártvezetés instrukciójára, intenzív szekus kontroll mellett vettek fel – a vádlottak lelkes közreműködésével, akiknek ezért cserébe büntetésük enyhítését ígérték, amiből persze egy szót sem tartottak be (ahogy az a kirakatperek történetéből oly ismerős). Az alkotók kérdése mindenekelőtt az, hogy lehetséges-e az igazság kiderítése egy olyan közegben, ahol ennek a fogalomnak nincs is értelme. Még a sztálinista alapon klónozott kelet-európai bábállamok között is létezett egy abszurditási hierarchia – ebben alighanem Románia állt az élen, elvégre az életben maradt szemtanúk, szekusok és filmesek vallomásaiból olyan világ képe rajzolódik ki, ami még a Rákosi-kor társadalom- és politikatörténetének (továbbá az erre épülő folklórnak) ismeretében is meghökkenti a nézőt. Solomon-ék pontosan teszik fel a kérdést: mit is kezdhetett volna néhány magánember több millió lejjel – abban az időben, amikor a pénzt egyáltalán nem lehetett semmire elkölteni – pláne az azonnali lebukás veszélye nélkül. És végül kirajzolódik a vizsgálati koncepció, amelynek tökéletesen megfelel az összeszedett vádlottak szociológiai pozíciója: valamennyien zsidó származású, értelmiségi hátterű (alkalmanként ex-csekista) párttagok, akik úgymond cionista szervezkedésre használták volna a pénzt – ezt is ismerjük: akkoriban éppen a román párt zsidótlanítása (és magyar-mentesítése) volt soron. S ezzel szemben ott áll a csak zártkörű vetítésen bemutatott Rekonstrukció című ávós akciófilm, amelyben a vádlottak mindenféle ideológiai háttér nélküli lumpenek és paraziták. A vádlottak rég halottak, mi pedig csak az elénk tárt verziók egyforma hamisságát érzékeljük – s ezt talán a film legfőbb erényeként is felfoghatjuk – miközben abban a tekintetben is teljes bizonytalanságban maradunk, hogy egyáltalán megtörtént-e a legendás rablás vagy sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8528