KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/április
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: A fiúk mozija Játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Párhuzamos történet
• Pápai Zsolt: Apró titkok kihantolása
• Baski Sándor: Bátorságpróba Dokumentumfilmek
MAFFIA-MOZI
• Nevelős Zoltán: Gyilkos kompánia Gomorra
• Wostry Ferenc: Itáliát látni és meghalni Olasz zsaruk
JARMAN
• Béresi Csilla: Angyali párbeszéd Derek Jarman és a Színek könyve
HERZOG, A KALANDOR
• Győrffy Iván: Szélsőségek között Werner Herzog dokumentumfilmjei
RAJZ-AMERIKA
• Varró Attila: Tabló a vázlattömbön Watchmen: Az őrzők
• Szabó Dénes: A mesének vége Tex Avery 100
• N. N.: Tex Avery stúdiói
• Schreiber András: Rágcsáló az örökkévalóságnak Miki egér 80 éve
ELLENVÉLEMÉNY
• Forgács Iván: Illatozó hervadtság Kelet-Európai elsőfilmesek
KÖNYV
• Baski Sándor: Ponyvaportré Wensley Clarkson: Quentin Tarantino
• Horeczky Krisztina: Fivérek és nővérek Tim Burton: Rímbörtön
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Fiúk a roncstelepről Intim fejlövés
• Csillag Márton: Budapest origami Papírrepülők
• Gorácz Anikó: A tékozló apa Apaföld
• Dercsényi Dávid: Biztonsági mentés Papírkutyák
MOZI
• Schreiber András: Isteni szikra
• Parádi Orsolya: Miért éppen Minnesota?
• Forgács Nóra Kinga: Oly sokáig szerettelek
• Varró Attila: Berlin Calling
• Baski Sándor: Elrabolva
• Sepsi László: A túlvilág szülötte
• Pápai Zsolt: A bűn árfolyama
• Alföldi Nóra: Egy boltkóros naplója
• Vajda Judit: Spancserek
• Klág Dávid: Zack és Miri pornót forgat
• Fekete Tamás: Ellenállók
E-MOZI
• Galambos Attila: Együttlét
DVD
• Pápai Zsolt: Parancsra tettük
• Alföldi Nóra: Tesó-tusa
• Klág Dávid: Nim szigete
• Kovács Marcell: És hamarosan a sötétség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pofonok földje

Vaskó Péter

 

Vajon miért kevés nyugaton a vicces boksz-film? Meglehet azért, mert a küzdelem nálunk nem szellem és mozgásművészet, hanem a pontozásos vérbosszú és a képesítés nélküli csontkovácsolás elegyeként jelenik meg. A hierarchia tetején ráadásul mondjuk egy Mike „Fülharapó Sittes” Tysonnal, akinek alacsony homloka mögé legtöbbször nem bentlakásos kolostori szútraolvasó szemináriumokat képzelünk. A nyugati bunyó szellemiségét általában a „letépem a töködet” „kiváglak, mint a papírlovat” gondolati tágasságai köré szervezi, a humor rész pedig általában nem haladja meg a Bud Spencer féle „balról ijesztek, oszt jobbról horog” léprepesztően kacagtató váratlanságait.

A keleti filmes bunyó ezzel szemben inkább afféle párostánc, amit idősebbek is elkezdhetnek. És hogy virgoncan eleven műfajról van szó, jól mutatja, hogy a hollywoodi filmekkel ellentétben nem mechanikusan alkalmazott állagjavítóként („meg kell küzdenünk, Neo testvér”) tekintenek rá, ami után a botmerev jenki színészek büszkén mesélik, milyen izomlázuk volt, mert forgatás előtt két hónapig gyakorolták a kung-fut.

Az elevenségnek pedig egyik legbiztosabb jele a humor, sőt, az ökörködés. Mint mondjuk a Pofonok földje című kung-fu vígjátékban. Stephen Chow, a Pofonok földjében előző filmje, a Shaolin Soccer című frenetikus vígjáték hangütését folytatja. Ismét legnagyobb példaképe, Bruce Lee eleganciáját ötvözi a Jackie Chan-féle akrobatikus slapstick kung-fu stílussal. Ráadásul mindemellett ismert kung-fu filmek paródiáit is beleszövi mozijába a Tsui Hark daraboktól kezdve egészen a Hősig, de odaszúr a Mátrixnak is.

Az alapsztori egyszerű, de hatásos: Szutyok-köz vályogprolijait az olykor spontán szteppre fakadó és félméteres cilindert(!) viselő Baltás Banda szeretné rettegésben tartani. De a nyamvadtak nem rettegnek, mert a lerobbant bérházkomplexben az utolsó csirkekopasztó vénasszony is olyat üt, mint a guta. És akkor még nem beszéltünk a vajszívű háziúr, hajcsavarós raplis felesége és a helyi szabó, a függönygyűrűk urának technikájáról. A született lúzer főhős (a rendező alakításában) dilemmája, hogy a sötét oldal csábításának engedve csóróverő baltás vagy szívére hallgatva inkább csóró baltásverő legyen-e.

Amúgy az egész olyan, mintha Rejtő Jenő hongkongi forgatókönyvíróként született volna újra: bunyó, burleszk, nagy bicskázások, és rengeteg röhögés – míg a balta el nem választ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8292


előző 1 következőúj komment

ismeretlen#1 dátum: 2005-06-30 02:18Válasz
Nagyon ütős film, eddig simán az év legjobbja!