KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/április
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: A fiúk mozija Játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Párhuzamos történet
• Pápai Zsolt: Apró titkok kihantolása
• Baski Sándor: Bátorságpróba Dokumentumfilmek
MAFFIA-MOZI
• Nevelős Zoltán: Gyilkos kompánia Gomorra
• Wostry Ferenc: Itáliát látni és meghalni Olasz zsaruk
JARMAN
• Béresi Csilla: Angyali párbeszéd Derek Jarman és a Színek könyve
HERZOG, A KALANDOR
• Győrffy Iván: Szélsőségek között Werner Herzog dokumentumfilmjei
RAJZ-AMERIKA
• Varró Attila: Tabló a vázlattömbön Watchmen: Az őrzők
• Szabó Dénes: A mesének vége Tex Avery 100
• N. N.: Tex Avery stúdiói
• Schreiber András: Rágcsáló az örökkévalóságnak Miki egér 80 éve
ELLENVÉLEMÉNY
• Forgács Iván: Illatozó hervadtság Kelet-Európai elsőfilmesek
KÖNYV
• Baski Sándor: Ponyvaportré Wensley Clarkson: Quentin Tarantino
• Horeczky Krisztina: Fivérek és nővérek Tim Burton: Rímbörtön
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Fiúk a roncstelepről Intim fejlövés
• Csillag Márton: Budapest origami Papírrepülők
• Gorácz Anikó: A tékozló apa Apaföld
• Dercsényi Dávid: Biztonsági mentés Papírkutyák
MOZI
• Schreiber András: Isteni szikra
• Parádi Orsolya: Miért éppen Minnesota?
• Forgács Nóra Kinga: Oly sokáig szerettelek
• Varró Attila: Berlin Calling
• Baski Sándor: Elrabolva
• Sepsi László: A túlvilág szülötte
• Pápai Zsolt: A bűn árfolyama
• Alföldi Nóra: Egy boltkóros naplója
• Vajda Judit: Spancserek
• Klág Dávid: Zack és Miri pornót forgat
• Fekete Tamás: Ellenállók
E-MOZI
• Galambos Attila: Együttlét
DVD
• Pápai Zsolt: Parancsra tettük
• Alföldi Nóra: Tesó-tusa
• Klág Dávid: Nim szigete
• Kovács Marcell: És hamarosan a sötétség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Thierry Jonquet: Tarantula

Bőrbörtön

Roboz Gábor

A szűk körben ismert francia író lektűrje a megszállottság feszes története.

Az orvostudomány újabb és újabb eljárásai nem csupán a kórházsorozatok készítõi számára szolgálnak kimeríthetetlen ihletforrásként: az efféle fejleményekre fogékony alkotók hamar rájöttek, hogyan kamatoztathatják a klinikai közeg vívmányait különféle tudományos-fantasztikus, melodrámai vagy bûnügyi történetekben. A klónozás, a szívátültetés és a tágabb értelemben vett szervdonáció mellett a plasztikai sebészet beavatkozásai is olyan procedúrák, amelyek sikerrel hasznosíthatók a fikció területén, kivált a személyazonosság problémájának gyakran kitüntetett figyelmet szentelõ bûnmesékben. Az arc, illetve a test átszabásának cselekményeleme persze nem kizárólag szökött fegyencek vagy új külsõ álcájában nyomozó hõsök sztorijaiban jelenik meg: a két éve elhunyt Thierry Jonquet 1984-ben boltokba került Tarantulája is arra példa, hogy a szóban forgó eljárás értõ felhasználása fifikás dramaturgiájú történetek megfogalmazására is lehetõséget teremt.

A francia Gallimard kiadó több mint hatvan éve indított, Série Noire névre keresztelt könyvsorozata tekintélyes amerikai hard-boiled szerzõk klasszikusai mellett olyan hazai írók munkáit rendezi sorba, akik a hagyományos vonalvezetésû krimik és thrillerek mellett alkalmanként a nehezebben meghatározható bûnregény területére tévednek. A többek között a BoileauNarcejac páros (Szédülés) és Sébastien Japrisot (Csapda Hamupipõkének) bizonyos munkáival illusztrálható kategória tagjai gyakorta nyugtalanító hangulatú sztorikat építenek alig néhány szereplõ köré, és egy rejtély lépcsõzetes feltárása vagy a külsõ konfliktusok halmozása helyett vagy mellett szívesebben idõznek a szereplõk elméjében, és az olvasót is szeretik bizonytalanságban tartani az egyes események pontos jelentését illetõen.

A száz oldalnál nem sokkal hosszabb Tarantula (ami eredetileg a fent említett sorozat tagjaként került kiadásra, és az életmû egyetlen angol nyelvû publikációt is megért darabját jelenti) legnagyobb pókja valójában maga a szerzõ, aki az olvasó fokozatos behálózására törekszik. Elõször elkezd mesélni egy történetet a komoly nimbusszal övezett plasztikai sebészrõl, aki otthonában rejtegeti szemrevaló feleségét, a nõ pedig a szobájába épített hangszórókon keresztül kapott parancs hatására bizonyos idõközönként szexuális szolgáltatást nyújt idegeneknek egy garzonban, miközben a férje a szomszéd lakásból kukkolja. Hamarosan megismerünk egy kisstílû bûnözõt is, aki egy sután véghezvitt bankrablást követõen egyik cimborája tanyáján kénytelen meghúzni magát; Jonquet aztán elkezdi szõni a harmadik szálat is, amelyben a most egyes szám második személyben megszólaló narrátor egy koromsötét helyiségbe láncolt fiatal testi-lelki tortúrájáról számol be.

Az író tehát a nyomasztó atmoszféra megteremtése mellett, a karcsú terjedelem ellenére több cselekményszálat is futtat, amelyek egymáshoz való viszonya jó ideig tisztázatlan marad. A szûkebb fikciós világot felépítõ történetekben persze aligha lehet az utolsó oldalig titokban tartani az olvasó elõtt minden fordulatot, Jonquet mindenesetre becsülendõ elszántsággal tart vissza bizonyos kulcsfontosságú információkat, ameddig csak lehet. A szerzõt érezhetõen elsõsorban az erõs alapötletben rejlõ potenciál kiaknázása foglalkoztatja, annyira, hogy csak kevéssé törõdik magával a prózával: nem mozdul el a mellébeszélést hivatalból nélkülözõ ponyvaszerzõk esetenként szigorú és stílusértékû minimalizmusa felé, inkább beéri a jórészt feltûnésmentes megszólalásmóddal. Ez azonban nem sokat von le a Tarantula értékébõl: Jonquet precízen szerkesztett kisregénye olyan idõtálló lektûrélmény, amilyet egykor az Albatrosz könyvek szériájának legsikerültebb képviselõi nyújtottak.

Cartaphilus Kiadó, 2011.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10769