KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cutter útja

Tamás Amaryllis

 

J. J. Cord olajmágnás – otthonosan érzi magát a gazdagságban és a szennyben, kedveli mindkettőt. A luxuskocsijába felvett stoppos kaliforniai diáklány impotensnek nevezi, ezért megöli, majd a legközelebbi kukába dobja a holttestet. És szégyenkezés, félelem nélkül éli tovább az életét – tovább élheti, hiszen sem saját lelkiismerete, sem környezete, sem a társadalom nem állít sorompót morális gátlástalanságának.

Richard Bone, munkás – koronatanú lehetne J. J. Cord ellen, mert látta őt a bűntett elkövetésekor, de vele született irtózása a konfliktusoktól, a valóság tudomásulvételétől, sajátos védekezési taktikában kérgesedett rá személyiségére: a gyávaság kényelmes álarca mögül közönyösen és dühödten szemléli barátja, a mozgássérült Alex Cutter „hőzöngését” és magánnyomozását. („Mi vagy te, egy szent, aki minden bűnt megtorol?” – kérdezi Alex-től a felesége is.)

Cutter életének legjelentősebb pillanatai nem az öröm, hanem a borzalom pillanatai voltak. A Vietnamban megnyomorodott Cutternek van egyedül ereje s bátorsága, hogy magára vegye az igazság megismerésének kockázatát. Irtózat, öldöklés, megalázottság, megcsonkítottság után már olyan elviselhetetlenné válik számára a békebeli közöny és hazugság, hogy nem elégszik meg a „tényállás” megvilágosodásának alamizsnapillanatával és igazságszolgáltatás híján kész a véres megtorlásra is.

A realitás bosszúja azonban a megalkuvó Richard Bone-t éri el, amikor a sors váratlanul őt jelöli ki a J. J. Corddal szembeni leszámolásra. Ahogy egészségtelen, túlzott lelki védekezését feladja, az ostobaság, az érdekhajhászás, az automatikus önzés mögött megpillanthatja az igazságot: az ember ősi, erkölcstől mentes, állati lényét. A történet végére rádöbben: a dolgokat úgy kell venni, ahogy azok vannak, s nem úgy, ahogy szeretné, hogy legyenek. Az egykori cseh újhullámos Ivan Passer filmje – a fájdalom és megaláztatás kifogyhatatlan misztériumának felzaklató dokumentuma.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5190