KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Copland

Hegyi Gyula

 

CopLand, azaz Zsaruföld. Egy békés kisváros, ahol a seriffnek arra is van ideje, hogy visszaszállítsa az elveszett játékállatkát kis tulajdonosának, kinyomozza az összecserélt szemeteszacskók titkát és tapintatosan közvetítsen a veszekedő házastársak között. Idilli kis közösség, látszólag mentes a bűntől, pedig a folyó túloldalán New York embersűrűs és bűnben fuldokló metropolisza emelkedik a magasba. A városkát rendőrök alapították maguk és családjuk számára. Innen indulnak el reggelente a bűn városába, és ide térnek vissza esténként kipihenni a túlparti borzalmakat – már amennyiben túlélték a napi bevetést. Az otthonukba érkező idegenekkel sem feltétlenül barátságtalanok. Kivéve, ha az illető arra a tapintatlan kérdésre keresné a választ, hogy a rosszul fizetett New York-i rendőröknek miből futotta úszómedencés, pazar családi házakra. A kisváros seriffjét Sylvester Stallone alakítja. Ebből máris sejthetjük, hogy egy idő után mégsem elégszik meg a játékállatkák és a szemeteszacskók titkainak felderítésével. Stallone szokott szerepeihez képest meglepő hitelességgel kelti életre a jószándékú és nyíltszívű helyi seriffet, aki megadó türelemmel örül a menő zsaruk leereszkedő barátságának. Aztán meginog Copland rendje, a kábítószeres maffia által lefizetett rendőrök egymás ellen fordulnak, a lesajnált kisvárosi seriff kezébe veszi a dolgok irányítását. Innen már az „igazi” Stallonét látjuk, s persze jaj annak, aki szembekerül vele. Volt idő, amikor a kábítószerről, lefizetett rendőrökről és titokzatos gyilkosságokról szóló hollywoodi filmeket távoli és elvont meseként néztük a moziban. Mára alaposan megváltozott a helyzet. A Copland történetét jól értjük, hősei motivációit könnyen elképzeljük, a filmbeli bűnök és trükkök nagy meglepetést nem okoznak nekünk. Pedig feltehetően sokan vagyunk, akik megelégedtünk volna azzal, amit a mozi nyújthat ebben a műfajban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3675