KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sárkány és papucs

Varga Zoltán

Magyar, 1990 – Rendezte: Hernádi Tibor. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: Independent. 72 perc.

 

Nem tartozik a klasszikussá nemesedett egész estés magyar rajzfilmek közé az 1990-ben bemutatott Sárkány és papucs, ám egyáltalán nem érdektelen darab. A Pannónia Filmstúdió kései tétele részben a pécsi műhely munkája; rendezőként Hernádi Tibor jegyezte, aki korábban a Pannónia külföldi megrendelésre kivitelezett rajzfilmjeiben (Az idő urai, 1981; Félix, a macska, 1988) meghatározó szerepet töltött be. Hernádi karikaturisztikus rövidfilmjei megelőlegezték ugyan a Sárkány és papucsot, ám a filmet Dargay Attilához fűzi a legszorosabb kötelék. Dargay (Nepp József mellett) társíróként, továbbá grafikai tervezőként és dialógus-rendezőként vett részt a munkálatokban, ráadásul egyedi filmjei, a Variációk egy sárkányra (1967) és a Pázmán lovag (1973) is az Arthur király világát parodizáló rajzfilm előképei.

Bár a főcímen nem olvasható, a Sárkány és papucs Szerb Antal novellája, a Szerelem a palackban igen laza adaptációja; mindkettő az udvari szerelem lovagi hagyományát állítja pellengérre. A rajzfilmben nem a szerelemből „kigyógyuló”, éppen ellenkezőleg: a Merlin varázspudingja által Guinevra királyné megszállottjává váló Lancelot okoz bonyodalmakat – valódi kedvesét elhanyagolja, Arthur király lovagi tornáit tönkreteszi, imádottját az őrületbe kergeti, s még az ártalmatlan, nyugdíjba vonult sárkány, Góliát békés mindennapjait is fölforgatja. A szellemes szituációk élvezeti értékét rontják a ritmus és a látványalkotás problémái, amelyek a setesuta figuramozgatásból és a főbb szereplők elnyújtottnak ható beszédstílusából erednek. A cselekményhez szorosan nem tartozó epizódoknak köszönhetők az igazán virgonc ötletek: a kerekasztalnál előadott tanmesében a király összefüggéstelen szavainak megfelelően változik medvéből oroszlánná, remetéből baziliszkusszá az ellenfél; míg a varázsgömbben nézett Hófehérke-paródiát – a rajzfilmet a rajzfilmben – a boszorkány „dokumentumfilmként” méltatja. Ugyancsak az önreflexivitást erősíti, hogy a Mikó István hangján vihogó – és dalra fakadó – izgága udvari bolond, Lancelot költői vénával megáldott lova, Olivér, vagy éppen a horgászásba belefeledkező Góliát többször kiszól a nézőkhöz. Ezek az eleven figurák valósággal „lejátsszák” a vászonról a főszereplőket.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14166