KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Cyd Charisse (1921-2008)
• N. N.: A Lorna csendje nyerte el az EP filmdíját
JAPÁN '68
• Vágvölgyi B. András: Erósz és mészárlás
• Stőhr Lóránt: A fantázia forradalma Oshima, Terayama, Wakamatsu
• Varró Attila: Pandemónium Mozi Art Theatre Guild
PAUL NEWMAN
• Takács Ferenc: A bilincs és a mosoly Paul Newman
CARPENTER
• Varga Zoltán: Szörnytársaságban John Carpenter műfajai
• Dargay Marcell: Miki egér és a minimalizmus Carpenter filmzenéi
VELENCE
• Schubert Gusztáv: A díjbirkózó szíve Velence
TRUFFAUT
• Ádám Péter: François Truffaut – 3. rész A férfi, aki szerette a mozit
EMBER JUDIT
• Fekete Ibolya: A legbetiltottabb Ember Judit
• Bikácsy Gergely: Újmagyar siralmak Ember Judit
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: A talkshow-paradoxon Késő esti beszélgetőműsorok Amerikában
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Helyben hagyva Moveast Nemzetközi Filmfesztivál
KRITIKA
• Kolozsi László: Szétfoszlik és elpereg Fövenyóra
• Báron György: Poppy és Scottie autóba ül Hajrá, boldogság!
• Barotányi Zoltán: Az ember, aki hol volt, hol nem volt A félelem hatalma; Hol az ördögben van Oszama bin Laden?
• Vajda Judit: Vétkesek közt cinkos Lorna csendje
• Tüske Zsuzsanna: Női kontroll Kaméleon
MOZI
• Nevelős Zoltán: Égető bizonyíték
• Schreiber András: Vicky Cristina Barcelona
• Kolozsi László: Érzékeny pont
• Parádi Orsolya: Kínzó együttlét
• Forgács Nóra Kinga: Good
• Varró Attila: A quantum csendje
• Tüske Zsuzsanna: Kínzó közelség
• Donáth Mirjam: Szikraváros
• Baski Sándor: Nói Albinói
• Vajda Judit: Csíkos pizsamás fiú
• Klág Dávid: Film Noir
• Sepsi László: Hazugságok hálója
• Csillag Márton: Csereüvegek
• Pápai Zsolt: Jack, Jack
DVD
• Varga Zoltán: David Cronenberg korai filmjei
• Alföldi Nóra: Holtak naplója
• Pápai Zsolt: Az őrület fészke
• Géczi Zoltán: A sógun szamurájai

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Örökség

Varró Attila

 

Nem egy enciklopédikus igényű filmtrilógiát tart számon a filmtörténet a Szabadság-Egyenlőség-Testvériség témájának szentelt Három szín-filmektől Pasolini Élet-trilógiáján át egészen a zombilét fázisait dokumentáló Élőhalott-szentháromságig – a dán társadalom keresztmetszetének bemutatására azonban bízvást állítható, hogy ebben a formában elsőként Per Fly rendező vállalkozott. A 2001-es Pad című nyitódarab egy lecsúszott alkoholista hétköznapjain keresztül a szociális számkivetettek sorsát ábrázolta, a jövőre elkészülő záródarab a középosztály világába kalauzol, az idei Örökség pedig nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a dán nagypolgári elit sivár életének dokumentálást. Egy ilyesfajta, nagyra törő terv számtalan kockázatot rejt magában, élen az ilyenkor szinte elkerülhetetlen olcsó moralizálással és fajsúlyos gondolatokkal; a népszerű tévésorozatokon edződött és egy bájos animációs gyerekfilmmel (Prop és Berta) büszkélkedő Fly esetében azonban inkább a kereskedelmi televíziós populizmus látszott fenyegetőbb veszélynek.

Az Örökség tökéletes érzékkel kerülte el mindkét lehetséges csapdát. Noha a családi acélvállalatot kelletlenül megöröklő fiú erkölcsi széthullásának története kiszámítható fordulataival és unalomig ismert karaktereivel (zsarnok matriarcha, ármánykodó sógor, megbízható kormányos) kényelmetlenül közel sodródik a német nagypolgári szappanoperák zátonyaihoz, hála a hivalkodó gesztusoktól mentes, csendes cselekményvezetésnek Fly családtörténetéből nem kerekedik egyfajta koppenhágai Guldenburgok öröksége. Az olcsó DV-technikának köszönhető dogmás látványvilágot rendre a legjobb pillanatban élénkíti fel egy-egy ihletett beállítás, szikáran szép kompozíció, a dán élvonalból származó színészi gárda (élen a Születésnap fekete bárányaként megismert főszereplővel) pedig olyan precízen és fegyelmezetten hozza a legdrámaibb pillanatokat is, mintha egy csapat agysebészt figyelnénk munka közben. Az Örökség hazájában számtalan díjat nyert, elnézve az art-mozik idei indokolatlanul bőséges dán kínálatát mindenképp megérdemelten – de azért remélhetőleg jövőre nem kell ugyanilyen alapossággal feltérképeznünk az ezredforduló portugál, finn, netán paraguayi élvonalát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1958