KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Jean Delannoy (1908-2008)
AMERIKAI ELNÖKFILMEK
• Barotányi Zoltán: Matiné a Fehér Házban Amerikai elnökök a filmvásznon
• Vágvölgyi B. András: Az elnök filmje Kampánymozi
• Baski Sándor: A szív nyelvészei Politikai szatíra az amerikai tévében
FASSBINDER – ALEXANDERPLATZ
• Tarr Béla: Fassbinder Alexe Berlin, Alexanderplatz
• Schubert Gusztáv: A Weimar-zátonyon A nagyváros filmregénye
• Stőhr Lóránt: Többet kívánt, mint vajaskenyeret Berlin, Alexanderplatz
TRUFFAUT
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 1. rész
• N. N.: François Truffaut filmjei
JAPÁN RAJZFILM
• Géczi Zoltán: Japán jövőfélelmek Anime-próféciák
• Szabó Dénes: Nyugati szél Amerikai hatások az animében
KÖZÉP-EURÓPA
• G. Kovács László: Szlovák rebellisek
• Szíjártó Imre: Tiszta beszéd Kelet-közép-európai filmtörvények
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: Szerepcserés bűntények A nyomozó
• Libor Anita: Diploma után Fiatal filmesek: a második hullám
TELEVÍZÓ
• Darab Zsuzsa: Girl Power Boszorkányok a televízióban
• Schreiber András: Befülledt erotika Szex a tévében
KRITIKA
• Muhi Klára: Roma zsaru, magyar bűn Tabló
• Kovács Marcell: Legenda vagyok Control
• Vízer Balázs: Svédcsavar Tekerd vissza haver!
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Az ajánlat
• Baski Sándor: Mongol
• Kolozsi László: Afrodita álma
• Vajda Judit: A hullám
• Klág Dávid: Leo
• Forgács Nóra Kinga: MR73
• Schreiber András: Zöld hentesek
• Sepsi László: Ben X
• Hungler Tímea: Hívatlanok
• Varró Attila: Klónok háborúja
• Kárpáti György: Halálfutam
DVD
• Pápai Zsolt: Hajnali mentőakció
• Kovács Marcell: Álmatlanul
• Alföldi Nóra: Bőrfejek
• Kovács Marcell: Ördöggerinc

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Versailles

Parádi Orsolya

Versailles – francia, 2008. Rendezte és írta: Pierre Schöller. Kép: Julien Hirsch. Szereplők: Max Baissette de Malglaive (Enzo), Guillaume Depardieu (Damien), Judith Chemla (Nina), Aure Atika (Nadine), Patrick Descamps (Jean-Jacques). Gyártó: Les Films Pelléas / Canal + . Forgalmazó: Grant Film Kft. Feliratos. 110 perc.

 

Karikás szemű, huszonéves, hajléktalan nő ül a kőkorláton, nézi, ahogy fülig mocskos, éteri szépségű kisfia hasonló korú társaival kergeti a labdát a versailles-i palota festői és elmosódott háttere előtt. Nehéz nagyobb szociális szakadékot elképzelni, mint ami a hajléktalanok máról-holnapra élete és a barokk pompa között tátong, mégis a két világ egymásba ér. A filigrán Nina Párizs utcáit járva egy munkanélküli képzésről szóló újságcikkbe botlik, majd az átmeneti szálláson töltött éjszaka után vetődik a királyi palota környékére Enzóval. A leszálló éj a környező erdőben találja őket, ahol Damien, a bukott angyal-junkie kunyhója lesz szállásuk, lobogó tűzzel, meleg étellel és puritán őszinteséggel. A nő hajnalban lelép, hogy egyedül próbáljon szerencsét, és jobb sorsot kovácsoljon fiának, így az ébredéssel a férfi és a ráhagyott kisfiú közös életet kezd.

Az elsőfilmes rendező, Pierre Schöller meséje a társadalomból kivonult, erdőben élő junkie és az ötéves kisfiú találkozásáról ötpontos szívrepesztő technikával készült. Letisztult és megrázó, anélkül, hogy hatásvadász lenne. Naturalista képi világa, a hol zaklatott, hol pihenő kézi kamera biztosítja a kohéziót az atmoszféra és a cselekmény között, egy másik világ, a hajléktalanság részesévé téve a nézőt. Főhőse, az angyalarcú kisfiú egyszerre idézi Chaplin Kölyökjét és Michael Ende Momóját: magától értetődően fogadja a környező világ történéseit, és pusztán tekintete által generál változást. A felelősségvállalásra, erre a mára annyira háttérbe szorult emberi képességre tanít – súlyos tőrdöfés a mai énközpontú harmincasoknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9860