KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/szeptember
ÁLOMFILMEK
• Pintér Judit: Fellini – Oniricon Az álmok könyve
• Pápai Zsolt: Fellini az Álomgyárban Kétszer Nyolc és fél
• Bácsvári Kornélia: Se te, se én, se szél, se lombok Lorca: egy enigmatikus év
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Varró Attila: Ketten az elme vidámparkjában Arkham elmegyógyintézet
• Varga Zoltán: Batman: változatok a sötét lovagra Az érme két oldala
• Géczi Zoltán: Pokolbéli víg perceink Hellboy II
MARS-MISSZIÓ
• Hirsch Tibor: Sóhajok bolygója Földi Mars-utazás – 2. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: …de övéi nem fogadták be Delta
• Schreiber András: Poperett, városklip Friss hangok
• Örkény István: Nyertesként hagytam el a hadszínteret Groteszk forgatókönyvre
LENGYEL '68
• Pályi András: Démoni idők Lengyel ’68
DASSIN / RUSSELL
• Tüske Zsuzsanna: Idegenből idegenbe Jules Dassin
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Arrivederci amore, ohajó Udine
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Lakk az arcán Sztárok fakanállal
KRITIKA
• Schreiber András: Faltól falig A zóna
• Vajda Judit: A hatás alatt álló nő Szerelem magyarázat nélkül
• Kolozsi László: Tanár úr a cracken Fél Nelson
MOZI
• Csillag Márton: Dan és a szerelem
• Vajda Judit: Szerzők
• Forgács Nóra Kinga: Miss Pettigrew nagy napja
• Tüske Zsuzsanna: Jelenetek két házasságból
• Nevelős Zoltán: Szex telefonhívásra
• Kárpáti György: Trópusi vihar
• Sepsi László: Üresfejű
• Baski Sándor: ZseniKém – Az ügynök haláli
• Varró Attila: Utazás a Föld középpontja felé
• Klág Dávid: Múmia 3.
DVD
• Varga Zoltán: Luis Buñuel Trilógiája
• Pápai Zsolt: Apu vad napjai
• Klág Dávid: A Káosz birodalma
• Géczi Zoltán: Ninja Scroll

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Rejtő Jenő (1905-1943)

Kiss Ferenc

 

Rejtő (Reich) Jenő 1905-ben született Budapesten. Tanulmányai végeztével belevágott az élet iskolájába, csavargott, bebarangolta fél Európát. Volt dokkmunkás és illatszerügynök, parkett-táncos és foszfátbányász, s ki tudja, még mi minden. Saját állítása szerint Afrikába is eljutott, sőt megfordult az idegenlégióban is.

Miután megelégelte a nomád életmódot, hazajött és egy barátja unszolására kabarétréfákat kezdett el gyártani. Mindemellett volt ideje kalandos elbeszéléseket írogatni, amelyeket a Nova légiós és cowboyregényei követtek.

Életében megjelent huszonkét nagyregénye közül Az elátkozott part a tizenharmadik, 1940-ben látott napvilágot. Ez a könyv már hűen tükrözi az összes péhowardi elemet: a reálisból irreálisba fordult, groteszk történések között a hétköznapi, „normális” élethelyzetek tűnnek furcsának, oda nem illőnek. Az alvilági figurák és a verekedések leírásánál érezni azt az egyéni ízt, mely az írói intuíció mellett személyes élményanyag felhasználására utal.

Rejtő humorában feloldódnak a ponyvaregények sztereotípiái, így alkotva meg a műfaj paródiáját, már-már megkérdőjelezve annak létjogosultságát is.

Reich Jenő nem magyarosítja, csak elrejti a nevét. A Rejtő ugyanolyan álnév, mint a Gibson Lavery és a P. Howard. A sors különös abszurditása, hogy Rejtő – bár nem élt a mózesi törvények szerint – 1942-ben megkapta a munkaszolgálatos behívót. 1943 január elsején, nem messze Voronyezstől a nagy nevettető megfagyott. Nemrég elkészült egy képregény-forgatókönyv, mely a doni halálút hosszú menetelésébe helyezi bele Rejtő visszaemlékezéseit. Ezek a memoár-részletek a jellegzetes Korcsmáros-stílusban készülnek el, felhasználva a művész klasszikus figuráit, tisztelegve Rejtő ez idáig egyetlen avatott rajzolójának.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2296