KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/szeptember
ÁLOMFILMEK
• Pintér Judit: Fellini – Oniricon Az álmok könyve
• Pápai Zsolt: Fellini az Álomgyárban Kétszer Nyolc és fél
• Bácsvári Kornélia: Se te, se én, se szél, se lombok Lorca: egy enigmatikus év
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Varró Attila: Ketten az elme vidámparkjában Arkham elmegyógyintézet
• Varga Zoltán: Batman: változatok a sötét lovagra Az érme két oldala
• Géczi Zoltán: Pokolbéli víg perceink Hellboy II
MARS-MISSZIÓ
• Hirsch Tibor: Sóhajok bolygója Földi Mars-utazás – 2. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: …de övéi nem fogadták be Delta
• Schreiber András: Poperett, városklip Friss hangok
• Örkény István: Nyertesként hagytam el a hadszínteret Groteszk forgatókönyvre
LENGYEL '68
• Pályi András: Démoni idők Lengyel ’68
DASSIN / RUSSELL
• Tüske Zsuzsanna: Idegenből idegenbe Jules Dassin
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Arrivederci amore, ohajó Udine
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Lakk az arcán Sztárok fakanállal
KRITIKA
• Schreiber András: Faltól falig A zóna
• Vajda Judit: A hatás alatt álló nő Szerelem magyarázat nélkül
• Kolozsi László: Tanár úr a cracken Fél Nelson
MOZI
• Csillag Márton: Dan és a szerelem
• Vajda Judit: Szerzők
• Forgács Nóra Kinga: Miss Pettigrew nagy napja
• Tüske Zsuzsanna: Jelenetek két házasságból
• Nevelős Zoltán: Szex telefonhívásra
• Kárpáti György: Trópusi vihar
• Sepsi László: Üresfejű
• Baski Sándor: ZseniKém – Az ügynök haláli
• Varró Attila: Utazás a Föld középpontja felé
• Klág Dávid: Múmia 3.
DVD
• Varga Zoltán: Luis Buñuel Trilógiája
• Pápai Zsolt: Apu vad napjai
• Klág Dávid: A Káosz birodalma
• Géczi Zoltán: Ninja Scroll

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az óriásölő

Varró Attila

Jack the Giant Slayer – amerikai, 2013. Rendezte: Bryan Singer. Írta: Darren Lemke. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Szereplők: Nicholas Hoult (Jack), Eleanor Tomlinson (Isabelle), Ewan McGregor (Elmont), Stanley Tucci (Roderick). Gyártó: New Line Cinema / Legendary Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

Manapság, hogy így Alkonyat után a klasszikus gyermekmesék CGI-olvasatai elsősorban a lány-célközönségre koncentrálnak (Alice, Hófehérke, Piroska), üdítő kivételt jelent egy 17. századi népmese-ciklus nagyköltségvetésű álomgyári feldolgozása, melyben egy serdülő fiúhős az első szerelmes érintés után hatalmas paszulyszárat növeszt az égig, ami vágyai elérhetetlen tárgyát bestiális óriáskanok birodalmába repíti és csupán akkor nyerheti el kezét, ha egy szent védőkorona megszerzésével és felhelyezésével engedelmes szolgájáva teszi a pusztító fenevadakat. Bryan Singer, aki hollywoodi karrierje során eddig is sokat tett a kamaszpanaszok szélesvásznú reflektálása és kollektív analízise terén, a szuperhős-tematika után végre megmerítkezik a bettelheimi ősforrásban és hagyományos szövésű young adult fantasy-jében a biztonságos tiniszex propagálásán túl a régi műfajerények mellett is hathatósan érvel.

Az Óriásölő ugyanis nem csupán azt őrzi meg a sok évszázados alaptörténetekből (eltekintve a régi Jack-mesék rafinált brutalitásától, ami inkább a Fűrész-szériához illene), ami annyi éven át vonzóvá tette őket, a néplélektani szimbolikától a hagyományos karakterektipológián át (jóságos öreg király, árva főhős) a klasszikus közösségi értékek femutatásáig, de a kortárs csábításoknak szembefeszülve nem rendeli a zsánersztori szempontjait a látvány érdekei alá – miként az Raimi tette légüres Óz-verziójában. Veretes kalandmeséje okosan strukturált (lásd a trükkös tükörszerkezetet az emberek és óriások világa közti átjárásokkal), ráérősen, mégsem vontatottan felmondott történetélmény, amelyben még a CGI-monstrumoknak is jut egy-egy hiteles pillanat. Singer neo-klasszikus pályaképét folytatva gazdagon illusztrált múltidézést kínál, ami IMAX-vetítőkben jóformán ismeretlen kincs: vertikális kalandjai immár nem ürügyként szolgálnak a térhatásra, pusztán serkentőként használja egy egészséges és kiadós multiplex-erekcióhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11423