KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Korcs szerelmek

Pápai Zsolt

 

Abból az évente egy premierbõl, amelyre a latin-amerikai filmek frontján sor kerül Magyarországon (Az élet egy füttyszó; Az ezredes úrnak nincs, aki írjon), hiába érzékeljük mind világosabban, hogy az amerikai kontinensen Los Angelestõl délre is születnek – persze nem hollywoodi értelemben véve – izgalmas produkciók, a hazai forgalmazók érdektelensége miatt csaknem fehér folt számunkra a kortárs mozi ezen régiója a világ mozgókép-térképén. Nem csoda, hogy elsõ körben a Korcs szerelmek is kimaradt a szórásból, és csak nemzetközi fesztiválsikerei, illetve Oscar- és Golden Globe-jelölése után figyeltek fel rá, némileg megkésve, a honi forgalmazók.

A Korcs szerelmek három – egymásba gubancolódó sorsokat bemutató – történetet beszél el, amelyek a legalsóbb társadalmi osztályoktól a felsőközéposztályig pásztázzák be Mexikóvárost. Alejandro Gonzáles Iñárritu e munkájával debütált, de jól láthatóan nem kezdő, és a filmtörténetben is otthonosan mozgó rendező: munkájának gyomorig hatoló humora és a középső epizód Tristana-allúziói Buñuelt, a véletlendramaturgiára épülő és a lineáris időkezelést hanyagoló szerkezet pedig Tarantinót idézi. Iñarritu a Ponyvaregényhez hasonlóan fűzi egymáshoz a három, egymással lazán összefüggő mesét, ráadásul oly módon, hogy a történeteket különböző zsánerek – az áldokumentumfilm, a melodráma és a thriller – határvidékére helyezi. Kockázatos megoldást választott, hiszen könnyen megeshetett volna, hogy filmje mozaikokra hullik, de ügyesen egymás felé kormányozza az epizódokat, és a mozi végül egységes struktúrává, kerek egésszé alakul. Ebben kivált markáns vizuális stílusa segíti a direktort: az anyag szinte végig kézikamerával vett, zaklatott plánokra épülő megmunkálása sokszor szikár és vad naturalizmusba úsztatja a jeleneteket. Az erős kontúrokkal megrajzolt, hiteles karakterek és a remek atmoszféraképző technika nyomán napjaink Mexikóvárosának nehéz színekkel megfestett tablója születik meg a vásznon. Robosztus és könnyed, lehangoló és felemelő film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2492