KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rajongó

Harmat György

 

A „klipkorszak” sajátja, hogy felgyorsítja valamennyi mozgóképi műfaj ritmusát. A rajongó első órája például lélektani dráma: helyzet- és jellemanalízis. Megformálása viszont kezdettől fogva annak a kriminek, kalandfilmnek a jellemzőit hordozza, amivé majd a második órában válik. Dramaturgiailag az teszi lehetővé a rövid vágások alkalmazását, a szinte szünet nélküli „alázenélést”, a száguldó tempót, hogy az első félidő tulajdonképpen egyetlen nagy párhuzamos montázs.

Váltakozva fut (szó szerint!) két cselekményszál a (széles) vásznon. Bobby Rayburnt, a fekete baseballcsillagot méregdrágán vásárolja vissza egykori klubja, a San Francisco Giants. Rivális csapattársa megakadályozza abban, hogy hozni tudja sztárformáját. Gil, Bobby leghűségesebb rajongója szintén gödörben van.

Az elbocsátás küszöbén áll, kisfia láthatását is meg akarják vonni tőle. Gil eleinte szavakkal, később tettekkel bizonyítja Bobby iránti odaadását...

Az említett korstílus jeles képviselője, Tony Scott egyszerre rohantatja a két főhőst egymás irányába és a cselekményt az izgalmas-véres záró harmad felé. Egyfajta „pörgetett pointillizmussal” ábrázol lelki folyamatokat. A Gilt alakító Robert De Niro persze ebben is kiváló, pillanatképekben is teljes embert mutat, ám jó lenne végre művészibb produktum főszereplőjeként látni. Ott végre ismét tartama, önálló, nem csak a vágóasztalon létrehozott építkezése lehetne játékának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1643