KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: Sidney Pollack (1934–2008)
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: Finom vonal, tiszta vonal Szuperhősök reneszánsza
• Zsubori Anna: Mi lenne, ha mindenki szuper lenne? A hősök evolúciója
• Géczi Zoltán: Maszk mögött az embert A szupermen-biznisz
• Baski Sándor: Civilek a pályán Hősök
REÁLFANTASZTIKUM
• Schubert Gusztáv: Űrreál Arthur C. Clarke kozmosza
• Schreiber András: A mi kis univerzumunk Magyar sci-fi
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 2. rész
• Radics Viktória: Az idő puszta misztikuma Von Höfler vagyok
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A gyönyör összeesküvője Ken Russell műfaji provokációi
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Geller a kanálban A kiválasztott
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Elátkozott veteránok Titanic: Amerika felfedezése
• Klág Dávid: És a gyerekek játszanak tovább Titanic: Tajtékos napok
MEDIAWAVE
• Körösi Zoltán: Szúnyogok és űrmalacok Mediawave
KRITIKA
• Vajda Judit: Meditációs gyakorlat A nagy csend
• Stőhr Lóránt: Kötött oldás Blueberry Nights
• Nevelős Zoltán: Apáról fiúra Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
MOZI
• Teszár Dávid: Perfect Blue
• Hungler Tímea: Szex és New York
• Vajda Judit: Guca!
• Kolozsi László: Szerelem másképp
• Fekete Tamás: A hihetetlen Hulk
• Schreiber András: Narnia krónikája – Caspian herceg
• Tüske Zsuzsanna: A banki meló
• Parádi Orsolya: Baby Mama
• Varró Attila: Kung Fu Panda
DVD
• Pápai Zsolt: Mielőtt az ördög rád talál
• Kovács Marcell: A gazdatest
• Alföldi Nóra: Fido – Hasznos a zombi a háznál
• Klág Dávid: Festeni gyerekjáték

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szabadúszók

Pazár Sarolta

Le grand bain – francia, 2018. Rendezte: Gilles Lellouche. Írta: Ahmed Hamidi, Julien Lambroschini és Gilles Lellouche. Kép: Laurent Tangy. Zene: Jon Brion. Szereplők: Mathieu Amalric (Bertrand), Guillaume Canet (Laurent), Benoît Poelvoorde (Marcus), Jean-Hugues Anglade (Simon), Virginie Efira (Delphine). Gyártó: Les Productions de Trésor / Chi-Fou-Mi Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 122 perc.

 

A Szabadúszók nem az első történet arról, hogy kapuzárási pániktól szenvedő férfiak hogyan vetkőzik le tompultságukat és lehangoltságukat, amikor végre egymásra találnak búbánatos férfitársaikkal és varázsütésre eltökélt csapattá változnak. Az 1997-es Alul semmi óta újra és újra visszatérő humorforrás a kissé megpocakosodott, a hétköznapok súlya alatt tartásukat vesztett férfiak vetkőzése. A Szabadúszók szereplői persze nem a Magic Mike-féle vetkőző revü fellépésükkel akarják feledtetni elbukott karrierjüket, félresiklott házasságukat vagy anyagi gondjaikat.

Gilles Lellouche (Narco) főhősei a férfi szinkronúszásban teljesednek ki. Még a filmbéli sportág sem túl egyedi választás: a svéd Vizibalett (2008) és az angol Férfiak fecskében (2018) is ugyanezzel az alapötlettel dolgozik, amit egy svéd férfi szinkronúszó csapat 2007-es világbajnoki győzelmének igaz története ihletett. A Szabadúszók főszereplője, Bertrand (Mathieu Amalric) két éve elvesztette munkáját és helyette candy crush-t játszik köntösben ülve a kanapén, egy nap azonban csatlakozik a helyi uszodában lubickoló férficsapathoz. Az igazi edzés az öltözőben és a szaunában zajlik, ahol a vízben összekovácsolódott csapattársak kibeszélik egymásnak problémáikat. Bertrand fokozatosan oldódik fel az uszodai közegben és szerzi vissza önbecsülését magánéletében is. Hiába az előítéletektől hemzsegő környezet moraja, a vesztesek bandájának célja világbajnokságra való kijutás. Az inkább színészként ismert Lellouche rendezése azonban nem találja meg azt az összhangot, amit szereplői a medencében hadonászva, kemény munkával elsajátítanak. Sem az egyes karakterek, sem a belőlük formált közösség nem elég izgalmasan rajzolt, hogy magával rántson a történetükbe, sőt, az úszósportot is statisztaszerepre kárhoztatja. Bízhatnánk abban, hogy cserébe legalább kellően szellemes poénokat kínál a film, de sajnos erről sincsen szó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14023