KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/május
AMERIKA '68
• Vágvölgyi B. András: Hosszú, forró évtized Amerika '68
• Pápai Zsolt: Az ideológia vége A hollywoodi film és az ellenkultúra
• Takács Ferenc: Mailer, halál, Amerika Norman Mailer, a lázadó
• Barna Imre: Honvágy-blues Ott sem vagyok
• Barotányi Zoltán: A gitár marad Protest-zene
ROBBE-GRILLET
• Janisch Attila: Útvesztő objektív megvilágításban Alain Robbe-Grillet
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
LENGYEL HISTÓRIÁK
• Kovács István: Lengyel Antigonék Katyń
• Pályi András: Éjszakai vonaton Jerzy Kawalerowicz
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Egy pikoló homályos Berlin
FILMEMLÉKEZET
• Orosz István: Gyermekrajzok tükrében Macskássy Katalin (1942–2008)
TELEVÍZÓ
• Darab Zsuzsa: Virtuális szomszédaink Magyar szappan
• Soós Tamás: Családi köd Bekamerázott famíliák
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Nem gyereknek való vidék Másik bolygó
• Stőhr Lóránt: Kalandra fel! Bahrtalo!
• Vajda Judit: Túl sok szó Eszter hagyatéka
• Csillag Márton: Falusi naturizmus Bakkermann
MOZI
• Baski Sándor: Pénzhamisítók
• Tüske Zsuzsanna: Irina Palm
• Vajda Judit: Testvérem egyedüli gyerek
• Ádám Péter: Angel
• Kárpáti György: Las Vegas ostroma
• Donáth Mirjam: Paris
• Csillag Márton: Charlie Bartlett
• Klág Dávid: Vértestvérek
• Harmat Eszter: Rövid, de kemény
DVD
• Varga Zoltán: Nővérek
• Teszár Dávid: Appleseed – A jövő harcosai
• Kovács Marcell: Érzelmek tengerében
• Pápai Zsolt: Airport

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Két királynő

Sándor Anna

Mary Queen of Scots – brit, 2018. Rendezte: Josie Rourke. Írta: John Guy könyve alapján Beau Willimon. Kép: John Mathieson. Zene: Max Richter. Szereplők: Saoirse Ronan (Stuart Mária), Margot Robbie (I. Erzsébet), Guy Pearce (Lord Cecil), David Tennant (Knox), Jack Lowden (Darnley). Gyártó: Focus Features / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A Két királynő történelmi drámának álcázott feminista tételfilm, ami Stuart Mária és I. Erzsébet uralkodását az elnyomó férfiakkal szembeni túlélési stratégiák felől elemzi – bántóan leegyszerűsítően. 1561-ben a megözvegyült Mária a francia udvarból visszatér Skóciába, hogy elfoglalja az őt jogosan megillető trónt. Ezzel viszont több érdeket is sért: unokatestvére, I. Erzsébet hatalma gyengülhet Angliában; a skót protestánsok – az élükön John Knox-szal – a patás ördögöt látják egy katolikus és nő uralkodóban; és Mária féltestvére sem szívesen engedi át a Skócia feletti irányítást.

Josie Rourke színházi rendezőnő elképzelése az volt, hogy filmes debütálásával olyan nőjogi témákat dolgoz fel, mint például, hogy patriarchális közegben egy nő csupán a teste és a biológiai funkciói felől értelmezhető, akkor is, ha uralkodó – sőt, akkor még inkább. Stuart Mária és I. Erzsébet vetélkedése pedig hálás kiindulópont ehhez, hiszen mindkettejüket sokat ostromolták: mikor mennek férjhez, és lesz-e örökös. Ez a téma végig is vonul a filmen, olyan – egyébként üdvözlendő – normalizálási törekvésekkel, mint például a menstruációs vér diszkrét, de direkt ábrázolása. Ahogy megjelenik az a fájdalmas folyamat is, ahogy Erzsébet férfiasította magát, Mária pedig belebukott az ellenséges férfiak ármánykodásaiba.

Noha a sztoriban bőven akadnak történelmi pontatlanságok, ezeknél bosszantóbb a szappanoperára hajazó stílus. A királynő érzékenységét ábrázolandó a Máriát alakító Saoirse Ronan ugyanis hol sírva fakad, hol bármilyen helyzetfelismerő képességet mellőzve hoz impulzív döntéseket. Így miközben Rourke egy korát meghaladó humanista embert és a nőgyűlölet áldozatát akarja bemutatni, olyan figurát épít fel, aki teljesen alkalmatlan az uralkodásra. Nem azért, mert nő, hanem mert rossz döntéseket hoz, de ez a filmből nem fog kiderülni, és ez az igazi alkotói öngól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14029