KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/április
KRÓNIKA
• N. N.: Urbán Mária (1954–2008)
• N. N.: A 39. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Öt nehéz darab Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Szex, hazugság, DV Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Valóságteszt Dokumentumfilmek
• Stőhr Lóránt: Jobb közép Beszélgetés Kende Jánossal
OLASZ '68
• Bikácsy Gergely: Utópiák ellenfényben Az olasz ’68 titkai
• Barotányi Zoltán: Brigádnapló Filmek az Aldo Moro-ügyről
KOREA
• Teszár Dávid: Az elfeledett háború Korea: Észak Dél ellen
• Géczi Zoltán: Végefőcím nélkül Hollywood és Korea
• Strausz László: A nagy fehér főnök Amerikai Cézár
TIM BURTON
• Orosdy Dániel: A dilettánsok fejedelme Ed Wood
KÖNYV
• Harmat György: A zárkózott ember tangója Al Pacino
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Örülj, hogy él Életek éneke
• Harmat Eszter: Egy közeli galaxisban Lassú tükör
• Mátyás Győző: Poénvadászat Pánik
• Csillag Márton: Ezüst középszer 9 és 1/2 randi
MOZI
• Nevelős Zoltán: Út a vadonba
• Vajda Judit: A másik oldalon
• Schreiber András: Elah völgyében
• Kolozsi László: Két nap Párizsban
• Baski Sándor: Nyolc tanú
• Fekete Tamás: Az éj királyai
• Tüske Zsuzsanna: Bakancslista
• Varró Attila: A szem
• Kárpáti György: Bolondok aranya
DVD
• Pápai Zsolt: Áldozathozatal
• Klág Dávid: Az élőhalottak visszatérnek
• Kovács Marcell: Végtelen éjszaka
• Tosoki Gyula: Boszorkányt vettem feleségül

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Torta

Huber Zoltán

Cake – amerikai, 2015. Rendezte: Daniel Barnz. Írta: Patrick Tobin. Kép: Rachel Morrison. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Jennifer Aniston (Claire), Anna Kendrick (Nina), Britt Robertson (Becky), Sam Worthington (Roy). Gyártó: Cinelou Films / Echo Films. Forgalmazó: Parlux Entertainment. Feliratos. 92 perc.

A súlyos fizikai és lelki fájdalommal járó gyászmunka a kortárs indie-drámák egyre közhelygyanúsabb alaptémája és az aranyozott elismerésekre ácsingózó színészek kedvelt vadászterülete. Szörnyű balesete után a gazdag fehér ügyvédnő képtelen továbblépni, a külvilágot erős gyógyszerekkel és kitartó embergyűlölettel tartja távol magától. A trauma fájdalmas nyomokat hagy a testén és hősnőnk az öngyilkosságot fontolgatja. Szerencsére akadnak néhányan, akik nem mondanak le róla, a múlttal való szembenézés így végül nem marad el. A banális alaphelyzetet a Torta alkotóinak nem sikerült elmélyíteni.

A kulcsfontosságú információk visszatartása nem sokat segít, az első perctől minden sejthető. A kötelező fordulatok és mellékszereplők menetrendszerűen érkeznek, a lojális mexikói házvezetőnőtől az elmosódott álomszekvenciákig valamennyi vonatkozó elbeszélői klisét és audiovizuális megoldást kipipálhatunk. Frissítő eredetiséget egyedül a főszereplő szarkasztikus humora és szalonképtelen viselkedése képviselnek. Aniston csodálatosan egyensúlyozik a tragédia és a komikum határán, az egyszerre esendő és irritáló nő kezd érdekessé válni. Ám a karakterben lappangó potenciálok ellenére a film nem képes túlmutatni az igényes kiállású, futószalagon érkező könnyfacsarók színvonalán. Az üdítő tónusváltások rendre hervasztó biztonsági játékba fulladnak. Aniston és kollégái tényleg minden tőlük telhetőt megtesznek, és a laposabb figurákba is életet lehelnek. A Jóbarátok egykori sztárja könnyedén bújik ki a szorongató romkom-skatulyából, de imponáló alakítása önmagában még kevés a várva várt díjesőhöz. Kellő érzelmi töltet és feszültség híján a színészek sokszor légüres térbe kerülnek. Néhol egyenesen úgy érezhetjük, jeleneteknek álcázott szituációs gyakorlatokkal van dolgunk. De legalább Aniston bebizonyította, hogy egy tehetségesebb alkotó kezei között figyelemreméltó dolgokra is képes lehetne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12348