KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
NEOWESTERN
• Greff András: Új s új lovasok Western a XXI. században
• Klág Dávid: Fals bálványok Jesse James-filmek
• Varró Attila: Fakó horizont Elmore Leonard westernjei
• Nevelős Zoltán: Nyugaton a helyzet Ethan Coen–Joel Coen: Nem vénnek való vidék
OZU
• Karátson Gábor: A tengeri angolna íze Ozu esküvői
MAGYAR KRIMI
• Orosdy Dániel: Angyalföldről szeretettel Tűzvonalban
• Hungler Tímea: Krimiben tudós Beszélgetés Gigor Attilával
• Horváth Antal Balázs: A gravitáció ellenében Beszélgetés a Paráról
• Kolozsi László: A betyár és a becsület Beszélgetés Dobray Györggyel
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Valóságblöff Pókerarc
FESZTIVÁL
• Báron György: Filmek a Selyemúton Bursa
• Szíjártó Imre: Így jönnek Elsőfilmesek Kelet-Közép-Európában 2.
KRITIKA
• Kovács Marcell: Azonosítás Gyilkos ígéretek – Eastern Promises
• Kovács Marcell: A primadonna és a kisded Nyugalom
• Báron György: Cabiria nappalai Majdnem szűz
• Barotányi Zoltán: A rémség és a szörnyeteg Ellenségem ellensége; A terror ügyvédje
• Győrffy Iván: A világbank elektromos szíve A nagy kiárusítás
MOZI
• Schreiber András: Vérző olaj
• Vajda Judit: Hallam Foe
• Győrffy Iván: Az utolsó óra
• Tüske Zsuzsanna: Juno
• Klág Dávid: Cloverfield
• Parádi Orsolya: Egy bébiszitter naplója
• Alföldi Nóra: A napkirálynő
• Kovács Gellért: A Spiderwick krónikák
• Forgács Nóra Kinga: Mindenképpen talán
• Varró Attila: Rambo 4.
DVD
• Csillag Márton: Balaton retró
• Klág Dávid: Hatalmas szív
• Szalóky Bálint: Nappali őrség
• Pápai Zsolt: Az alvilág királya

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szex és Lucia

Bori Erzsébet

 

A Tehenekkel befutott Julio Medem ezúttal közönségsikerre tört, és egyből a lényegre tért. A Szex és Lucia nem érdektelen képlet, tisztán kirajzolódik belőle az írói-rendezői szándék, és ugyanilyen tisztán áll előttünk az a film, amelynek ezt nem sikerült megvalósítania. Boy meets girl – klasszikus és elkerülhetetlen eset úgy a moziban, mint az életben, és mindkét helyszínen kétesélyes a dolog.

Lucia pincérnő – legalábbis ezt állítja magáról, mi pedig kénytelenek vagyunk bemondásra elhinni, mert a film még egy vágóképet sem veszteget rá. Nem úgy Lorenzo látványos foglalkozásának, a regényírásnak, amelyet visszatérően van módunk figyelemmel kísérni. A sztori hátrafelé megy, mint a rák, Lorenzo halálától göngyölődik visszafelé kihagyásosan, flash backek során át, mintha a hősnő emlékezne vissza rá azon a turistaszezon végén lakatlanná váló szigeten, ahová gyógyulni érkezett. Felidéződik a mesés kezdettől a mámoros boldogságon át a kapcsolat válságáig vezető út, melynek során szenvedélyes szexjelenetek gondoskodnak arról, hogy a mások szerelme ne váljon unalmassá a külső szemlélő számára, és a hőfok azután is csak egyre nő, hogy Lucia és Lorenzo közt alábbhagy a láz: ekkor Lorenzo erotikus fantáziáival és kalandozásaival vigasztalódhatunk. A mese ezen szakaszában fontos szerephez jut egy gyönyörű gyermek, a kislány babysittere, a babysitter pornósztár mamája és a pornósztár élsportoló szeretője.

Egyetlen teliholdas éjszakára szóló szerelem a szép idegennel, akiről mit sem tudunk, és akit nem látunk soha többé – ez mondjuk elég közkeletű vágykép. Ennél kicsit meredekebb annak a leánynak az esete, aki a mamája főszereplésével készült pornófilmekre gerjed. Látnivaló, hogy nem maradunk táplálék nélkül, és akkor még szót sem ejtettünk a hold hatalmáról, a föld és a tengermély rejtett bugyrairól, az interneten folyó intim beszélgetésekről és a regényírás nehézségeiről.

A széttartó cselekmény végül szétesik, és hiába minden erőfeszítés, nem sikerül megnyugtatóan lezárni. De fölmerül bennünk a gyanú, hogy talán rossz úton jártunk: mi van, ha nem Lucia emlékszik vissza a szerelmükre, hanem a kómában fekvő Lorenzo, ami máris megmagyarázná, miért Szex és Lucia a film címe, nem pedig Szex és Lorenzo, esetleg Lucia és Lorenzo. Innen már csak egy lépés, hogy mindez Lorenzo írói munkásságának terméke, az meg már korábban kiderült, hogy Lorenzo rossz író, aki hajlamos összekeverni az életet az irodalommal, miközben egészen úgy izzadja ki magából a Művet, mintha Karinthy selyemhernyó hasonlatát akarná szemléltetni. Mivel Lucia az első regényét olvasva szeretett bele, nyilvánvaló, hogy a kapcsolatuk halálra van ítélve. Vagy épp ellenkezőleg… A helyzet már csak azért sem reménytelen, mert Julio Medem talán épp olyan rossz író, mint Lorenzo, viszont sokkal jobb rendező, mint amilyen forgatókönyvíró.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2754