Digitális realizmus

Chris Columbus:Pixel

Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink

Kránicz Bence

Bár sokan nyilván örömmel megnéznénk egy olyan horrorfilmet, amelyben az öntudatára ébredt, elszabadult filmnyersanyag fojtogatja áldozatait, ez a koncepció nem vált különösebben népszerűvé a műfaj történetében. Ha Kodak-gyilkosságokról nem is, a digitális világ veszélyeiről sokat tudunk: mióta számítógépes trükköket alkalmaznak a tömegfilmekben, a történetekbe is átszűrődött a gyanú, hogy a komputer könnyűszerrel ellenünk fordulhat. Ez a félelem műfajtól függetlenül megfogalmazódott már a nyolcvanas években: a számítógépes rendszer robothadserege elpusztítja az emberiséget (Terminator), a szoftver magába szippantja tervezőjét (Tron), vagy vetélytársává válik egy bimbózó szerelmi kapcsolatban (Komputer-szerelem). Ahogy az elmúlt évtizedekben mindennapjainkon egyre jobban eluralkodtak a digitális interfészek, úgy lehetett újra és újra aktualizálni ezeket az elgondolásokat. Az újabb filmekben az emberek még inkább ki vannak szolgáltatva a komputereknek: a terminátorokat vezénylő számítógép immár minden elektronikus eszközünket egyszerre irányítani képes operációs rendszerként jelenik meg a Terminator: Genisysben (emlékeztetve az egymással szinkronizált kütyük nyugtalanító mindentudására), a játékprogram harminc éve fogva tartja alkotóját (Tron – Örökség), a szerelmes férfi pedig alárendeltként jelenik meg a szoftverrel folytatott románcban, míg végül a mesterséges intelligencia szakít vele (A nő).

A Pixel együgyű meséjében egy földönkívüli faj klasszikus játékok figuráit állítja csatasorba az emberiség ellen, így a katasztrófafilmek természeti csapásai helyett saját digitális teremtményeinktől retteghetünk. Nem kérdés, hogy az emberek kerülnek ki győztesen a harcból, de csak azért, mert a múlt lejárt szavatosságú játékai fordulnak ellenünk: Pac-Mannel és Donkey Konggal simán elbánik néhány arcade-termekben felnőtt csodabogár, akik így a mai harmincas negyvenes nemzedék öntudatát is megerősítik. A bonyolultabb játékok kimaradnak a filmből, így sokkal könnyebb butuska komédiába fordítani a történetet.

Adam Sandler Prosperója csak a kétbites Kalibánokkal képes elbánni – a jelen pixelmonstrumaival szembenézve kénytelen lenne eltörni konzolját.

PIXEL (Pixels) – amerikai, 2015. Rendezte: Chris Colombus. Írta: Timothy Dowling, Adam Sandler és Tim Herlihy. Kép: Amir Mokri. Szereplők: Adam Sandler (Sam), Michelle Monaghan (Violet), Peter Dinklage (Eddie), Kevin James (Cooper). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: Intercom. Szinkronizált. 106 perc.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 19-20. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12376

Cikk értékelése:

szavazat: 73 átlag: 5.41