KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A Tejút fiai

Gombár Endre

 

Lennart Meri észt író és néprajzkutató, akinek nevét mi magyarok is ismerjük, már nem egy könyvével és filmjével bizonyította, hogy a tudományt és a költészetet nem választja el az egymástól idegen kategóriák merev határa. A Tejút fiai című, a Magyar Televízió által is bemutatott filmjét észt–finn koprodukcióban forgatták, és kidolgozásában többek között olyan nemzetközi hírű szakértők működtek közre, mint a finn Kustaa Vilkuna, vagy mint az azóta elhunyt Ortutay Gyula akadémikus.

A film a tudomány bizonyítékait idézve, költői megformálásban igyekszik egy-egy finnugor nép életmegnyilvánulásainak jellemző, elsősorban az együvé tartozást dokumentáló vonásait megjeleníteni a néző számára. Fontos és szép vállalkozás. Szükség volt rá. Más, nagyobb népcsoportokkal ellentétben, a finnugor népekben – kis lélekszámuk, szétszórtságuk, történelmi sorsuk különbözősége, fejlődésük aszinkronitása miatt sokkal lassabban, sokkal bizonytalanabban alakult, vagy alakul ki az egy csoportba, a közös nyelvcsaládba való tartozás tudata.

Múltunkat, gyökereinket találjuk meg egymás múltjában, egymás gyökereiben. Elgondolkodtató, hogy milyen bölcsességgel, szinte kodályi szavakkal vall egy észt a hagyományok megőrző erejéről: „a népdal a mi védőszellemünk, amely a nehéz időkben megszólal”. De a filmben olyan kérdésekre is választ találunk, amikre korábban talán csak szakemberek számára írt értekezésekben találtunk. Hogy csak egyet említsek: a Tiszántúl némely vidékén azért faragnak csónak alakú fejfát, mert évezredekkel ezelőtt, az ugor népek együttélése idején a halotti szertartás során csónakba helyezték a halottat, szelleme ugyanis a hit szerint így csónakozhatott fel a Tejútra. (Innen a film címe is.)

Finnek, észtek, vepszék, vótok, mordvinok, manysik, magyarok, lappok és a távoli nganaszánok arcából, tekintetéből, szavaiból ugyanez olvasható ki: többre emlékszünk, mint gondolnánk.

Kép és szöveg harmonikus egységét nyújtja ez a költői hangulatú film.

Bereczki Gábort és Rab Zsuzsát elismerés illeti a magyar szöveg gondos, műértő megformálásáért. A film költőisége bennük is visszhangra talált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8032