KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Diótörő

Fáber András

Kevéssel a zeneszerző halála előtt, 1892-ben mutatták be Szentpétervárott Csajkovszkij világszép mesebalettjét, melyről akkor valószínűleg kevesen gondolták, hogy hosszú évtizedekre (tán évszázadokra) megoldja a világ operaházainak karácsonyi matinégondjait. A látszólag naiv, romantikus történet (E. T. A. Hoffmann és az ifjabb Dumas nyomán) az ezermester Drosselmeier keresztapa által fabrikált diótörő-babáról, amely (vagy inkább, aki) a kislány álmában legyőzhetetlen herceghadvezérré változik, több tekintélyes folklorista szerint „a széplány és a szörnyeteg” mesetípus egyik új keletű feldolgozásának tekinthető. Ebből a szempontból azokhoz a beavatási történetekhez tartozik, amelyek segítenek a gyermeknek az ellenkező nemű szülőhöz fűződő ödipális konfliktusok feldolgozásában. A Diótörő-mesére is érvényes Bruno Bettelheim megállapítása, mely szerint „minden mese olyan varázstükör, amely belső világunk valamely összetevőjét tükrözi, és azt az utat, amelyet meg kell járnunk, hogy eljussunk az éretlenségtől az érettségig”. A látszólag „tündéri” történetet erős erotikus és agresszív töltésű érzelmek színezik-kísérik a testvérféltékenységtől a gyilkos késztetéseken át a barlangba való bejutásig, amelyben a Freudon iskolázott elemzők könnyűszerrel fedezik fel a nemi aktus analógonját. Mindez – mondják – roppant hasznos a személyiség-fejlődés szempontjából.

Nemcsak hasznos, de épületes és élvezetes is – tegyük hozzá –, ezúttal egy amerikai film kapcsán, amely nem sokkal több ugyan egy lefilmezett balett-előadásnál, de legalább nem teszi tönkre a zene és a koreográfia művészi hatását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5545