KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bazi nagy francia lagzik

Alföldi Nóra

Qu’est-ce qu’on a fait au Bon Dieu? – francia, 2014. Rendezte és írta: Philippe de Chauveron. Kép: Vincent Mathias. Zene: Marc Chouarain. Szereplők: Christian Clavier (Claude), Chantal Lauby (Marie), Frédérique Bel (Isabelle), Elodie Fontan (Laure), Julia Piaton (Odile), Noom Diawara (Charles). Gyártó: Les films du 24 / TF1. Forgalmazó: MTVA, Szinkronizált. 97 perc.

A migrációs politikai kérdések igencsak égető aktualitások Franciaországban (is), tehát ha rosszmájúak akarnánk lenni, mondhatnánk, nem csoda, hogy a témát feszegető Bazi nagy francia lagzik minden idők egyik legnézettebb francia filmje lett. Ám szerencsére többről van itt szó holmi vicceskedő kizsákmányolásnál, Philippe de Chauveron rendező valóban megérdemel minden elismerést, hiszen az egyik legsúlyosabb társadalmi kérdés számtalan szaftos aspektusát körbejárva készített rendkívül ízléses és nagyon szerethető vígjátékot.

A szülők és a családostul jövő újdonsült vejeik konfliktusai számtalan drámai vagy vígjátéki helyzet régi jó receptje. A Bazi nagy francia lagzik mindjárt a nyitányban három ilyen helyzetet sorjáz – harsány kommentek nélkül vezeti fel, ahogy a jómódú katolikus Verneuil család három lánya muszlim, zsidó és kínai férfivel házasodik, a történet pedig ott kezdődik, amikor a negyedik lány egy elefántcsontpartról érkező fekete szívtiprót választ élete párjául. Ez a bájosan színes csapat megpróbál együtt élni és készülni az új esküvőre, miközben ahogy kell, kifordulnak magukból az előítéletek és fejlődnek a karakterek. Ám ha sztereotípiákról beszélünk, akkor nyilván elmondható az is, hogy a francia humor nem éppen finom árnyalatairól ismert. Chauveron azonban ezt is a helyén kezeli: olyan lendületű, hajszálpontos dramaturgiával rendelkező, a néző számára majdhogynem rövidnek tűnő filmet épít fel, amiben minden egyes humoros elemnek megvan a maga helye, minden szituáció gördülékenyen megy a maga útján, és a legutolsó pár mondatos karakter is csodás árnyalatokkal van felskiccelve. Ritka az ilyen film, de nem sokáig – gyanús, hogy még nyugatabbra már készül a remake.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12270