KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Streetfighter – Harc a végsőkig

Barotányi Zoltán

Sadalú, „e hajdan jobb napokat látott ország” neve mára eggyé vált az elviselhetetlen borzalommal. Terror, túszok, tahiti lakodalmas nindzsák és végtére Zsanklód Vandamm, aki ezúttal is addig üti a vasat, míg az töredelmesen be nem vallja bűneit. Szóval Sadalún éppen véget érnek a boldog békeidők. Megreped a pécépokol kapuja, megnyílik a színes VGA-égbolt, és kilépnek belőle a gonosz félistenek, a nindzsanők, s az elbaltázott Kinski–Hauer-paródiák. Kezünk már merevgörcsben feszülne a dzsojsztikra, jól odapörkölnénk, amikor jönnek végre a kéksisakos angyalok. Ne féljetek, most adni, teremteni jöttem közétek – szól halkan Vandamme, a béke hírnöke – s vízen jár, halottakat térít vissza a sírból, megszaporítja a sörben a habot. „Eszpesöli for jú” – súgja a titokzatos nindzsanő, Kájli Minog fülébe, s Nikk Kév kedvenc entörténer pacsirtája végre megérti, hogy ember és ember között a legmeghittebb hangulatot csakis egy alsó állkapoccsal találkozó vasalt bakancsorr képes megteremteni. A sadalúi zsarnok, a gaz Bájszon tábornok kicsit még röpköd a hipertér hullámain, majd egy jól eltalált félmagas rúgás eredményeképpen eggyé válik néhány tucat színes szovjet önrobbanó tévével.

Sajnálattal bár, de azt kell mondanunk, a Streetfighter, a hasonnemű akció-videójáték filmes átirata némileg elmarad a szokásos, egyenletesen erős Van Damme-színvonaltól. A csalódás hangja így talán érthető, bár nem teljesen jogosult, mivel nem veszi figyelembe a mű antidepresszánsokat megszégyenítő lelki hatásait. Beteljesületlen fantáziák realizációja, virtuális bizonyosságtétel: lám, a gyávaságtól bénult kéksisakos elme álmában, Zsanklód ezredes képében, végre rendet csinálhat. A valóság kevésbé virtuális: az akarat gyáván kushad valahol a bágyadt balkáni aljnövényzet mélyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=894