KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Bódy/Jeles konferencia
• (X) : Katapult Film Szinopszis-pályázat
ANTONIONI
• Kovács András Bálint: Az eltűnés mestere Antonioni és a modernitás
BULVÁRKÓRHÁZ
• Mihancsik Zsófia: Betegségügyek Beszélgetés a Sickóról
• Schubert Gusztáv: Fesd feketére! Sicko
• Barotányi Zoltán: Kórház utca Egészségügy a kereskedelmi tévékben
• Darab Zsuzsa: Vér, cukor, szex, mágia Kórházi tv-sorozatok
VÁMPIROLÓGIA
• Kovács Ilona: Árnyékvilág Kis vámpirológia
• Varga Zoltán: Búcsú a vérszopkóktól Vámpírok a modern horrorfilmben
SODERBERGH
• Pápai Zsolt: A kaméleon színe Steven Soderbergh
LYNCH
• Janisch Attila: Belvilág Birodalom Inland Empire
• Strausz László: Lynch Peaks A tévénézők lázadása
MOZIPEST
• Teszler Tamás: Kísérleti láncolat Toldi mozi
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Spanyolok a spájzban Miskolc: Cinefest
HATÁRSÁV
• Simonyi Balázs: Tíz csőre töltött 35 mm-es A Magnum és a mozi
KRITIKA
• Muhi Klára: Épphogy csak érintsd! Iszka utazása
• Báron György: Szerelem, szabadság... A Nap utcai fiúk
• Kolozsi László: Csak oda Megy a gőzős
• Baski Sándor: Ha ölni kell Flandria
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Csendkút
• Vaskó Péter: A Bourne-ultimátum
• Ádám Péter: Színes fátyol
• Géczi Zoltán: Halloween
• Csillag Márton: A másik én
• Klág Dávid: Frank & Wendy
• Tüske Zsuzsanna: 1408
• Pápai Zsolt: Agyő, nagy Ő
• Varró Attila: Invázió
DVD
• Pápai Zsolt: A forrás
• Kovács Marcell: Az idő urai
• Alföldi Nóra: A hírhedt
• Tosoki Gyula: A kolostor

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A galaxis őrzői

Sepsi László

Guardians of the Galaxy – amerikai, 2014. Rendezte: James Gunn. Írta: Chris McCoy, Nicole Perlman és James Gunn. Kép: Ben Davis. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Chris Pratt (Peter), Zoe Saldana (Gamora), Lee Pace (Ronan), Dave Bautista (Drax), Michal Rooker (Yondu). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 121 perc.

 

A Marvel moziuniverzum eddig nagyjából töretlen sikerszériájára a stúdió a franchise-októl megszokott óvatosság helyett viszonylagos kockázatvállalással reagált. A galaxis őrzőivel nem csupán az obskúrusabb címek kezdenek előkerülni a képregényes gigakiadó portfóliójából, de a rendezői székbe ültetett James Gunn a Marvel legmerészebb húzása Kenneth Branagh Thor-rendezése óta. A Tromától indult, majd egyedi hangulatú független zsánerferdítésekkel (Slither, Super és a PG-Porn websorozata) ismertté vált Gunn mintha J.J. Abrams punk unokaöccse lenne: első nagystúdiós munkájához a Super 8 rendezőjéhez hasonlóan Új-Hollywood blockbusterei jelentik az ősmintát, de míg Abrams művészi példaképe bevallottan Spielberg, addig James Gunn inkább Joe Dante kevésbé jólfésült, de még mindig családbarát örökségét folytatja.

A 2008-ban újrafazonírozott képregényszéria éppúgy kiváló alapanyag a nyolcvanas évek bűvkörében fogant zabolátlan űroperához (árulkodó központi motívumként egy slágerválogatást tartalmazó magnókazettával), miképp az Amerika kapitány is adta magát a Joe Johnston-féle retrókalandhoz. Az áramvonalas Bosszúállókhoz képest A galaxis őrzői zsúfoltabb és szabálytalanabb mozi, amiben Gunn stílusérzéke és groteszk humora még egy cyborg mosómedvét is képes árnyalt karakterré tenni, viszont a meggyőző külcsín és a filmbe fektetett rendezői kreativitás mögött felsejlenek a Marvel projektjének buktatói. Bár A galaxis őrzői sorakoztatja fel a franchise legvalószínűtlenebb hőseit, cselekménye mégsem távolodik el igazán az előző kilenc Marvel-film formulájától, benne az újfent McGuffinként szolgáló mágikus kővel és az ezt hajszoló szupergonosszal. A stúdió ugyan ráérzett, hogyan adhat filmjeinek egyedi külcsínt markáns stílusú rendezők felkérésével, de hiába a meghökkentő ornamentika, ha már megint valamelyik Végtelen Követ díszíti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11767