KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A forradalom napján

Pápai Zsolt

Bastille Day/The Take – amerikai–brit–francia–luxemburgi, 2016. Rendezte: James Watkins. Szereplők: Idris Elba, Richard Madden, Charlotte Le Bon. Forgalmazó: Independent. 93 perc.

 

Európában alighanem a britek és a franciák adaptálták a leghűségesebben a hollywoodiánus thrilleralakzatokat, ezért a mindenkori néző néminemű elvárásokkal áll egy amerikai–francia–brit koprodukcióban készült borzongásmozi elébe. A brit James Watkins (Gyilkos kilátások, A fekete ruhás nő) által írt és rendezett, a szintén brit Richard Madden (Trónok harca-sorozat) és Idris Elba (Amerikai gengszter, Mandela, Beasts of No Nation) főszereplésével készült, Párizsban játszódó film „az ember, aki túl sokat tudott”-formulát keresztezi az akciósűrített zsaruthrillerrel, olyanformán, hogy az események hátterébe belelop egy keveset Spike Lee erősen társadalomtudatos mesterművéből, a Szemet szemértből is. A cselekmény klasszikus félreértéshelyzettel kezdődik, a notórius zsebtolvaj, Michael (Madden) ellop egy merénylethez gyártott bombát tartalmazó táskát, mit sem sejtve annak tartalmáról, és miután értéktelennek találva elhajítja, bekövetkezik a több ember halálát eredményező detonáció. Ezek után nem csak a fél francia titkosszolgálat ered a nyomába, de a CIA Párizsba kihelyezett tagozatának vasökle (Elba) is lesújt rá, miközben a valódi bűnösök tovább szervezhetik üzelmeiket.

Az ígéretes alaphelyzetből ugyan sokat kihoz Watkins, mindazonáltal műve hagy egy kevés hiányérzetet. A dialógusépítés terén néhol – kivált az első harmadában – kifejezetten invenciózus a film, és a középkategóriás noirklasszikusokat idéző mondatok üdítőek a fülnek, minden más fronton viszont túlságosan óvatos a rendező–forgatókönyvíró, és meg sem próbálja eloldani magát a kliséktől, végig a nagy elődök által lassan száz éve alaposan kitaposott ösvényen halad. Hiába izgalmasak például az akciók – lásd az expozíció háztetős ugrabugráját vagy a bankban játszódó zárlat füstös-ködös puskapárbaját –, ha valójában töredékmásodpercekre sem tudnak meglepni a megoldásaikkal, illetve hiába sokcsavaros a cselekménybonyolítás, ha minden fordulat veretes ősthrillereket idéz.




Extrák: Nincsenek.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13220