KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az arc nélküli ember

Mockler János

„Az arc nélküli ember sötét lelke mély, tőle származik a névtelen levél” – énekelte egykor egy honi rock’n roll banda póttagjaként egy remek magyar színművész. Szegény. Nem elég, hogy a nyelven tett erőszak leárnyékolja e szép emléket, most az is kiderül: egy szó nem volt igaz az egészből.

Az arc nélküli ember, remek egy gyerek. Azon kezdjük, hogy van arca neki. De még milyen, rajta dolgozott Hollywood összes maszkmestere. Amúgy meg áldott jó egy ember. S hiába a sok gonosz sminkes, Mel Gibson még így is szép. Autóbaleset alkalmából eltorzult orcája megfelelő részén elhelyezkedik az ő kék szeme, úgy is mint lelkének tüköre. A virágokat is szereti.

Rövidre fogom, a Szépség és szörnyeteg régi meséjének korszerűsített változatát van módunk élvezni. A mai ízléshez igazítás annyiban foglalható össze, hogy a szépség itt egy kisfiú, a szörnyeteg pedig a tanítója.

Népszerű lapok még népszerűbb rovataiból tudjuk, hogy ma Amerikában egy tanárnak nem tanácsos mondjuk a szertárban tête-á-tête maradnia egy nebulóval, még azért sem, hogy ugyan, vinnéd már le kisfiam a galamb boncolásáról szóló szemléltető tablót az osztályterembe, mert a rosszcsont (vagy a szülei) a busás kártérítés reményében azonnal följelenti molesztálásért.

Ezenkívül ismerünk még házasságban elkövetett nemi erőszakot és sok rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=779