KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Pszichothriller

Amíg alszol

Kettős hatás

Varró Attila

Balagueró bravúros pszichothrillerében a közönség választhat zsánert magának.

 

Jaume Balagueró eddigi zsáneréletműve mind tematikájában, mind hatásmechanizmusában szorosan kötődött a horrorhoz, a kortárs európai rémfilm egyik vezéralakjává avatva a katalán születésű rendezőt. Még a két kísértetfilmjét (Darkness, Hideg csontok) és nagysikerű zombi-duplázását ([Rec]1-2) megelőző ezredfordulós debütálása, a Névtelenek okkult szekta-opusza is kezdettől a félelemkeltésre épít: az eltűnt kislánya után nyomozó kétségbeesett édesanya fokozatos csapdába szorulását és a lassanként köré gyűlő borzalmakat könyörtelen végkifejletig lekövető történet az Ördögűző racionalizált verziójaként, misztikus hókuszpókuszok nélkül jeleníti meg minden anya legnagyobb félelmét, a serdülőkorban elszabaduló gyermek rémképét, aki minden ok nélkül kilép a családi képből és idegenné válik. Az erős pszichológiai indíttatás Balagueró kísértetfilmjeiben is szépen tetten érhető (a Darkness sátánista Ragyogás-variációja a családi erőszak témáját feszegeti, a Hideg csontok kórházi rémmeséje pedig a gyermekhalál traumáját bújtatja gótikus köntösbe), ám a két [Rec]-film found footage munkáihoz inkább a zombiközeghez jobban illeszkedő szociohorrort választotta, egy nagyvárosi bérház mikrokozmoszában modellezve a krízishelyzetben darabjaira hulló társadalmat. A tavalyi alkotás az életmű első darabja, ahol a rém-auteur idegen forgatókönyvből dolgozik, amit óvatos műfajváltása is jelez: az Amíg alszol pszichothrillerében háttérbe szorul az áldozatok rettegése, ahogy Balagueró merész döntéssel átáll a sötét oldalra.

A 2011-es alkotás legfontosabb vonása ugyanis éppen az, hogy ezúttal a történet abszolút főgonosza kerül főhős-szerepbe, így – akár a Kamerales vagy a Sötétkamra esetében – a befogadó egy beteglelkű, visszataszító figura oldalán maga is tettestárssá válik. A helyszín ezúttal is a Balagueró-féle nyomasztó

bérház, amelynek csendes, udvarias gondnoka éjjelenként gonosz játékokat űz a lakókkal, mígnem a szerelméül kiszemelt lány kedélyes közönye egyre riasztóbb tettekre provokálja, feltartóztathatatlan erőszak-lavinát indítva el a falak között. A rendező a bravúros negyedórányi expozícióban fokozatosan tárja fel a zárkózott férfi árnyoldalát, kezdettől felkínálva a lehetőséget, hogy belelássunk egy szerencsétlen, magányos kisember életébe: együtt éljük át vele a napi megaláztatásokat (amelyek csúcspontjaként a szeretett nő ágya alatt kell végigszenvednie egy szenvedélyes aktus mozgalmas eseményeit), sőt akár szoríthatunk is neki a suspense-helyzetekben, amikor egyik reggel hajszál híján lelepleződik vagy épp sarokba szorítja a szemben lakó kislány aljas zsarolása. Balagueró nem csupán hiteles, átélhető portrét kínál egy szexuálisan frusztrált érzelmi nyomorék fokozatos átalakulásáról kíméletlen gonosztevővé, de precízen szemlélteti a különbséget a szörnytől való félelem és a szörnnyel való (kényszerű/

önkéntelen) azonosulásból fakadó feszült izgalom hatásmechanizmusa között – különös műfaji tudathasadásba csalva nézőjét, ahol egyszerre szembesülhet a bűnelkövetés tiltott izgalmával és a teljes

kiszolgáltatottság, az arctalan fenyegetés bénító borzalmával.

 

AMÍG ALSZOL (Mientras duermes) – spanyol, 2011. rendezte: Jaume Balagueró. Írta: Alberto Martini. Kép: Pablo Ross. Zene: Lucas Vidal. Szereplők: Luis Tosar (César), Marta Etura (Clara), Iris Almeida (Úrsula), Alberto San Juan (Marcos). Gyártó: Filmax Entertainment / Cubica. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 102 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/11 31-32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12895