KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sicario – A bérgyilkos

Huber Zoltán

Sicario – amerikai, 2015. Rendezte: Denis Villeneuve. Írta: Taylor Sheridan. Kép: Roger Deakins. Zene: Jóhann Jóhannsson. Szereplők: Emily Blunt (Macer), Benicio Del Toro (Alejandro), Josh Brolin (Matt), Jon Bernthal (Ted). Gyártó: Black Label Media / Thunder road Pictures / Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 121 perc.

 

Nincsenek már dicsőséges csaták és egymásnak feszülő seregek, a legújabb háborúk inkább az alattomos fertőzésekhez hasonlítanak. Lassan, szinte észrevétlenül burjánzanak, és mikor váratlanul kitörnek, mindent elpusztítanak. A katonák és civilek között végleg elmosódnak a különbségek, a győzelem fogalma értelmezhetetlen. A mexikói kartellek végeláthatatlan rémtettei kíméletlen pontossággal követik a mai hadviselés logikáját. Denis Villeneuve (Felperzselt föld) precíz nézőpontot választva rendkívül okosan közelít ehhez az összetett témához. Kiábrándult látlelete a modern háborúk nyomasztóan erős mozgóképes lenyomata és az elmúlt évek legjobb drogmozija egyben.

A fojtott szituációk és hasadó személyiségek visszatérő motívumok a kanadai rendező életművében. Kerítések, alagutak, útvesztők: szereplői most is végzetes határhelyzetekben kénytelenek cselekedni, a szó konkrét és átvitt értelmében. Az újonc rendőrnő éjsötét beavatás-története azt a félelmetes pillanatot ragadja meg, mikor a végzetes kór már a bőr alá kúszott, de még nem csapott le. A szorongás nyugtalanító érzése kísért, amit Roger Deakins lélegzetelállító képei és Jóhann Jóhannsson vibráló zenéje tovább erősítenek.

Hőseink egy álomszerű, mégis pokolian valóságos alvilágba ereszkednek le és a rájuk váró döntések felzabálják őket. Szövevényes tabló helyett egyetlen akciót és három főbb karakter sorsát követjük, akik az elkerülhetetlen jellemtorzulás egy-egy jellemző stációját szimbolizálják. Aki egyszer érintetté vált, többé nem menekülhet, a rettenet egyre közelebb merészkedik. A tomboló káosz helyett elfogadható-e a kontrollált gonoszság, teszi fel a provokatív kérdését Villeneuve, de a választ taktikusan a nézőre bízza. Filmje feszes thrillerként, súlyos karakterdrámaként és a mexikói aktualitásokon túlmutató, komplex háborús állapotrajzként is hibátlanul működik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12474