KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/július
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• N. N.: Helyreigazítás
• Ádám Péter: Jean-Claude Brialy (1933–2007)
KÍNAI FILM
• Teszár Dávid: A kínai film nagy ugrása Zhang Yi-mou
• Hirsch Tibor: Kína felett az ég Bábeli történetek
• Géczi Zoltán: A Sárkány közbelép Kínai filmpiac
REKLÁMÖZÖN
• Barotányi Zoltán: Bemegyek, kijövök Reklámfilmek a Kádár-korban
• Vaskó Péter: Hidratált szamárbőr Reklám a moziban
• Kolozsi László: A PH-semleges élet Beszélgetés a magyar reklámról
• Schubert Gusztáv: Hátsó gondolat Magyar plazma
KULTUSZMOZI
• Csont András: A csábítás főkönyve Don Giovanni
DOKU/FIKCIÓ
• Muhi Klára: Ha nem nyomod a falat… Beszélgetés Almási Tamással
• Báron György: A valóság meséi Jean Rouch
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Keleti kapcsolat Mediawave
• Stőhr Lóránt: Filmnyelvjárások Dialëktus
• Wostry Ferenc: Jigoku! Udine
HATÁRSÁV
• Palotai János: Mozgófénykép Fotográfiák a Ludwig Múzeumban
KRITIKA
• Lajta Gábor: A meztelen kép Goya kísértetei
• Muhi Klára: A művész és az inkvizítor Goya kísértetei
• Pápai Zsolt: Veszélyesen édes Neil Armfield: Candy
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Piaf
• Vajda Judit: Aranykapu
• Kolozsi László: Sötétkékmajdnemfekete
• Parádi Orsolya: Miss Potter
• Csillag Márton: Vaskabátok
DVD
• Csillag Márton: ©vejk, a derék katona 1–2.
• Pápai Zsolt: A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet
• Tosoki Gyula: A matador
• Klág Dávid: 9 dal

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szövetségesek

Tüske Zsuzsanna

Allied – amerikai, 2016. Rendezte: Robert Zemeckis. Írta: Steven Knight. Kép: Don Burgess. Zene: Alan Silvestri. Szereplők: Brad Pitt (Max), Marion Cotillard (Marianne), Lizzy Caplan (Bridget), Jared Harris (Heslop). Gyártók: GK Films / ImageMovers / Paramount Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A „sztár mint szerző” jelenség nyomán az álomgyári rendszerben olykor színfalak mögötti magánéleti konfliktusokból is kovácsolható hatékony nézőmágnes – a legújabb példa a Szövetségesek, amely hollywoodi jóslatként vetíti előre egy látszólag álomba illő csillagpáros házasságának csúfos bukását. A II. világháborús, szerelmi kémtörténet hőse Max Vatan hírszerző tiszt, az angol titkosszolgálat egyik első számú profija, akit egy főnáci elleni, casablancai merénylet kapcsán a francia ellenállás leglenyűgözőbb tagjával, a végzetes szépségű Marianne-nal sorsolnak össze. A találkozásból nemcsak sikeres akció, de eszményi frigy is születik, boldogságukra azonban árnyékot vet a gyanú, amely szerint a nő évek óta kettős ügynökként tevékenykedik.

A film motívumok szintjén egyértelműen a Mr.és Mrs. Smith egymásnak feszülő bérgyilkos párját idézi meg, a reflexiós háló azonban még ennél is sűrűbb szövésű. A kémfilm műfaji elemei eleve utalnak a filmkészítésre, hősei rendre szerepjátékra kényszerülnek, így az akció és forgatás közti párhuzam is adja magát – ráadásul mindkét világban veszélyforrás lehet a szakma és a magánélet összekapcsolása. Cotillard egyszerre jelenik meg a vásznon kifinomult Jolie-alteregóként és ragyogó vetélytársként – a két film pedig, A tengernél című, Jolie által írt és levezényelt (erősen szerzői ihletettségű) kapcsolati drámával kiegészülve, és a háttérben lezajlott Pitt-Jolie válság tükrében, afféle háromszínű házasság-trilógiát képez. A Szövetségesek minőségében messze kiemelkedik társdarabjai közül, még a giccs határán egyensúlyozva is: néhány tisztes munkával kidolgozott, feszültségteli kulcsjelenetnek, az izgalmas műfajváltásnak, a bársonyos szépségű képeknek és a Cotillard-féle varázslatnak köszönhetően nemcsak sokadik Casablanca utánérzés – összességében jóleső, régimódi moziélményt hagy maga után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13046