KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hullámok hercege

Vízkeleti Dániel

The Prince of Tides – amerikai, 1991. Rendezte: Barbra Streisand. Szereplők: Barbra Streisand, Nick Nolte, Blythe Danner. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment Kft. 132 perc.

 

Barbra Streisand igyekezett biztosra menni, amikor második filmrendezésében a női főszereplő alakítását is a nyakába vette, a forgatókönyv megírását, az egyik legsikeresebb amerikai bestseller szerzőre, a hozott anyagból dolgozó Pat Conroy-ra bízta, a címszerepet pedig az akkor pályája csúcsán lévő Nick Nolte-ra osztotta. Nem éppen könnyű feladat egy rendhagyó pszichoterápia bemutatásán keresztül feltárni egy megkeseredett férfi cselekedeteinek mozgatórugóit, ábrázolni személyiségének magját. Bár a tapasztalatlan rendezői kéz nyomait nem tűntette el, az 1991-ben készült Hullámok hercegének mégis kedvezett az idő.

Tom Vingo karaktere elsőre egyébként nem is tűnik komoly feladványnak. Egészen addig, amíg ikertestvére, Savanna öngyilkossági kísérlete miatt, az anyját gyűlölő, cinikus, iszákos, munkanélküli déli születésű férfi kénytelen kimozdulni komfortzónájából. Családját az óceán parti házában hagyva New Yorkba utazik, hogy segítsen Savanna pszichiáterének, a brooklyni elit krémjét képviselő, acélkemény Susan Lowenstein-nek kideríteni, hogy milyen okok állnak ikertestvére rendszeres öngyilkossági kísérletei mögött. Miközben egyre mélyebbre ásnak a Vingo család sötét titkaiba – lelepleződnek az örökké elégedetlen szülők: a manipulatív, gyerekei szeretetét lelki zsarolással kicsikaró anyafigura, agresszív, családját végletekig elnyomó, terrorizáló apafigura –, Savanna analizálásáról a hangsúly fokozatosan terelődik át Tom traumáinak és Löwenstein magánéleti problémáinak az okaira.

A közösen eltöltött idő hatására lassan a csúcsértelmiségi zsidó nő és a vidéki déli bunkó páncélja szétreped, és két eltévedt, végtelenül törékeny ember portréja rajzolódik ki. Ám ezután a történetvezetés döcögni kezd. Az alkotók a hazai pálya előnyeiben bízva, hiányosságaikat azzal próbálják elfedni, amiben igazán jók: de sem Conroy túlírt narrációja, sem Streisand zenés montázsai nem tudják elfedni az olyan szarvashibákat, mint amikor új filmet kezdenek el a játékidő közepén, ami a két családos ember viszonyának nehézségeiről szól. Mintha nem értették volna meg művük üzenetét: előbb vagy utóbb dönteni kell, mert egyszerre nem lehet két életet élni.

De még ezekkel együtt is a végeredmény szerethető, mert érezhetően Streisand szívből dolgozott. Igyekezetét az Akadémiánál mégsem tudta díjra váltani. Az ‘92-es Oscar gálán Löwenstein hullámzó színvonalú terápiájánál inkább díjazták Hannibal doktor egészen új típusú rendelési módszereit.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13317