KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember 2

Sepsi László

­Iron Man 2­ – amerikai, 2010. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Justin Theroux. Kép: Matthew Libatique. Zene: John Debney. Szereplők: Robert Downey Jr. (Vasember), Don Cheadle (Rhodes), Gwyneth Paltrow (Pepper), Mickey Rourke (Whiplash), Scarlett Johansson (Fekete Özvegy). Gyártó: Paramount / Marvel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A mozivásznakon minden konkurenciájánál sebesebben hízó Marvel-univerzum immár kétségbevonhatatlanul új origópontot kapott: az izzadtságszagba fulladt Pókember-trilógia és a maguk módján bájosan infantilis Fantasztikus Négyes-filmek éppúgy háttérbe szorultak Tony Stark kalandjai mögött, ahogy a gyerekbetegségeit csak a Farkas-spin offra leküzdött X-men-franchise sem volt képes elég erős fundamentumot biztosítani ahhoz, hogy elbírja egy csaknem félévszádos popmitológia terhét. Mint a 2008-as A hihetetlen Hulkban való feltűnése is mutatja, immár Robert Downey Jr. és Tony Stark figurája a vasbeton alapzat, amelyre egy egész fantáziabirodalmat lehet építeni – lásd még ez ügyben a jelen epizódból kígyózó utalások armadáját.

A képregényfilmek Mozartja – az első rész Iron Mongeréhez hasonlóan – a fegyvergyártó Justin Hammer személyében egyrészt ezúttal is egy többszörösen megalázott Salierit kap ellenfeléül, viszont kétségtelen, hogy Jon Favreau filmjének igazán nagy durranása Mickey Rourke és az általa alakított Whiplash. A Vasember 2 Sam Rockwell szórakoztató ripacskodása ellenére is elsősorban a két hajdani drogos-alkoholista method actor mozija: Whiplash és Vasember alakjában az utóbbi években diadalra indult két rehab utáni színészimázs küzd meg egymással. De Downey Jr./Tony Stark nem csupán állatias ellenfelét és szövetségeseit gyűri maga alá a cselekmény végére, de magát a filmet is: one-man-show-jának köszönhetően a Vasember 2 előzményénél is látványosabban redukálja jelzésértékűvé a képregényfilmek toposzait. Rourke belépőjén túl szinte minden jelenet alárendelődik a címszereplő és a páncélja alatt rejlő színész személyiségének, aki öntörvényűségének kivetüléseként mágnes módra szervezi maga köré a Vasember 2 világát, legyen szó akár a zsánerszabályok meglazításától, akár az akciószekvenciák háttérbe szorításáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10164