KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 38. Magyar Filmszemle díjai
• Schubert Gusztáv: Erdőss Pál (1947–2007)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Keleti végeken Játékfilmek
• Reményi József Tamás: Nulla sor, nulla betű Ópium
• Báron György: Végtelen történetek Dokumentumfilmek
• Pápai Zsolt: Vizsgák és székfoglalók Kísérleti- és kisjátékfilmek

• Géczi Zoltán: PTO 35MM Japán–amerikai háborús filmek
• Vaskó Péter: Mítosztemető A dicsőség zászlaja; Levelek Iwo Jimáról
• Wostry Ferenc: Vérvörösben Dario Argento
• Greff András: Egy másik szerelem krónikája Argento és Antonioni
• Orosdy Dániel: Horrorra akadva Lucio Fulci
• Varga Zoltán: Boszorkányok márpedig… A harag napja
• Sinkó István: Kettős megvilágításban Hammershoi és Dreyer
KRITIKA
• Varró Attila: Többszörös fénytörés Fekete Dália
• Gelencsér Gábor: A mulandóság életképei A hét nyolcadik napja
• Vaskó Péter: Milyen volt szőkesége Hasutasok
• Vajda Judit: Vénusz halála Kythéra
• Kárpáti György: Úttalan utakon Sínjárók
• Horeczky Krisztina: Tündérvölgy Sutkai bajnokok
• Teszár Dávid: Omnia vincit amor? Idő
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Főfőnök
• Kolozsi László: Elemi részecskék
• Pápai Zsolt: 300
• Vízer Balázs: Sunshine
• Vajda Judit: Hannibál ébredése
• Csillag Márton: Buhera mátrix
• Vajda Judit: Zene és szöveg
DVD
• Pápai Zsolt: Az árnyéklovas
• Kovács Marcell: Ízlésficam
• Tosoki Gyula: Az utolsó napok
• Varga Balázs: Forráspont

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hódkóros

Tüske Zsuzsanna

The Beaver – amerikai, 2011. Rendezte: Jodie Foster. Írta: Kyle Killen. Kép: Hagen Bogdanski. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Mel Gibson (Walter), Jodie Foster (Meredith), Anton Yelchin (Porter), Jennifer Lawrence (Norah). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 91 perc.

Számos hollywoodi zsánerdarab mesélt már arról, milyen következményekkel jár egy képzeletbeli barát felbukkanása a fõhõs oldalán, hogyan segítheti át viszontagságaikon, vagy keverheti még nagyobb bajba. Ezek a figurák nem csak megjelenési formájukban, de mûfaji származásukban is igen különböznek az 1950-es Harvey vígjátéki közegben mûködõ, láthatatlan óriásnyúlától (aki a szürkeségtõl és magányától az alkoholizmus felé forduló férfi társaként jelenik meg) A plasztik szerelem zárkózott fõhõsének engedelmes guminõjéig. Leginkább mégis thrillerekben boldogulnak ezek a különös másodhegedûsök, az ösztön-én fenyegetõ alakjai gyanánt, lásd az 1978-asA mágus vérfagyasztó darabját, amelynek küszködõ bûvésze hasbeszélõként, egy bábun keresztül nyer önbizalmat és szerelmet, hogy aztán a figura teljes hatalomátvételével meghasonult gyilkossá váljon.

A képzeletbeli társak családjának friss tagja, a Hódkóros elõdei jó és rossz tulajdonságaiból egyaránt örökölt, ténykedését azonban a családi dráma mûfaji színterén végzi. A fõhõs ezúttal egy kétgyerekes családapa és üzletember, aki súlyos depressziója nyomán elveszti kapcsolatát környezetével. A pozitív változást egy hód formájú kesztyûbáb feltûnése hozza meg, aki nem csak az öngyilkosságból rántja vissza Waltert, de terápiás eszközként is remekül mûködik – ám az új erõre kapott otthoni élet az üzlettel együtt megfeneklik, amikor világossá válik, hogy a plüsstestû rágcsáló nem csak átmeneti vendég a családban.Jodie Foster (Más, mint a többiek, Szédült hétvége) harmadik játékfilmes rendezésében ismét az eltávolodás témáját veszi elõ: pontosabban azt, hogyan dolgozzák fel a családtagok, ha különc van köztük. Régi szokását megtartva a színész-rendezõ a humort sem hagyja el a dráma mellõl, amelynek elsõdleges forrása persze a hétköznapi élet legintimebb pillanataiba is bebocsátást nyerõ hódbáb jelenléte – a fõhõs baljáról lerántva el is tûnne minden szokatlan vonás a filmbõl és csupán egy sokszor látott elemekbõl, szívvel és tisztességgel összerakott alkotás maradna a helyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10778