KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A harmadik királyfi

Vanicsek Péter

 

Amint azt az első pillanattól fogva sejtjük, a leghálásabb szerepet a mesebeli igazságszolgáltatás utóbb-szülötti jogén a várható sztár, a címszereplő kapja. Ám, hogy a mese izgalmas legyen, a rendező Antonín Moskalyk mindjárt az első képsorban eltünteti az egyes számú királyfit. A másik kettő csak ezután születik. Méghozzá – mint ahogy az jósolva vagyon – Jaroslav és Jaromir ikrekként látják meg a napvilágot. Gyorsan cseperednek, apjuktól megtanulják az uralkodás elengedhetetlen tudnivalóit, a fegyverforgatást, a lovaglást, de mindenekelőtt a korai gazdaságpolitika legfőbb tézisét: egy királynak a holnapra is gondolnia kell, a kenyér negyedéből tartalékalapot kell képeznie.

Az álmodozó Jaromir csakhamar útnak indul egy festményen megpillantott gyönyörűséges leányzó felkutatására. Ő a Gyémánt-sziklák hercegnője, akihez egykoron az ikrek bátyja is elindult. A királyfinak három próbát kell kiállnia; de gyarló révén, már az elsőnél elbukik, a csillogó kövek csábításának nem tud ellenállni, s kősziklává válik.

Jaroslav – a harmadik királyfi – (egyébként a női bájak hódolója) rosszat sejt, s testvére nyomába indul. Rájön, hogy a Gyémántszikláknak két hercegnője van; ők is ikrek. A lába alá kerülő színes köveket olyan undorral dobja el, mintha csak tudná: egy üveggyár évi termelése hever a lábai előtt. Jaroslav állhatatossága, már ami a gyémántokat illeti, eredménnyel jár: két testvére ismét testet ölt, és a Gyémánt-hercegnők is párra találnak. Csak hősünk nem bír a vérével, a mutatványos lányokkal távozik a bokrok mögé, azt az uralkodói bölcsességet   hagyva ránk: egy királynak a holnapra is gondolnia kell.

Ismét egy mese, amelyet felnőttek készítettek – felnőtteknek. Meglehet, a hagyományos meseforma felbontása tudatos alkotói fogás, ám kötve hiszem, hogy a hivatalnok-típusú király, a második műszak terheitől elgyötört királyné, vagy akár a többi hős felgyújtaná a gyerekek képzeletét. S azt is kétlem, hogy jól értelmezhető számunkra a film tanulsága, mely egyébként a mai nehéz gazdasági helyzetben sem elhanyagolható: holmi talmi gyémántoknál jóval nemesebb Jaroslav példája, a... na, hogy is mondjam?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6438