KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmművészet a múzeumban

Koltai Ágnes

 

Képzőművészet és animáció címmel rendezett kiállítást június 15. és július 30. között a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóterme. A bemutatón a Pannónia Stúdió pécsi műhelyében készült Martyn című film fázisrajzai szerepeltek. Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán vegyes technikájú – natúr és animációs – filmje sajátos portré Martyn Ferenc pécsi festőről, és egyben érdekes kísérlet a képzőművészet (az állókép) és a film (a mozgókép) „összebékítésére”. Kísérlet arra, hogy a festészet dinamikáját érzékeltesse. A rajzfilm-betétek elemeire bontják, majd egy-egy forma változásait is nyomonkövetve újraépítik Martyn Ferenc festményeit.

A Józsefvárosi Kiállítóteremben egy „mozgástervet” (egy képzőművészeti motívum animálását) láthattunk, aprólékosan megrajzolt és színezett grafikákat. A televízió megrendelésére készített filmet (amely a kiállítás megnyitása előtti napokban került képernyőre, fekete-fehérben) az érdeklődők videón megnézhették. (A Martyn animátora és háttérrajzolója: Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán, operatőre: Matkócsik András és Radocsay László, zeneszerzője: Kurtág György.)

Az Ernst Múzeumban június 4. és 24. között a Museum of Modern Art, a Film Stills Archive, a Bison Archives, a Wisconsin Center for Film and Theater Research, a Metro-Goldwyn-Mayer, a Contact Press Image, a Lucasfilm Ltd, a Warner Bros, a Universal, a Walt Disney Productions és az Amerikai Filmintézet anyagainak felhasználásával filmtörténeti kiállítást rendezett az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala.

Az első nickelodeontól a 80-as évek szuperprodukcióiig, D. W. Griffith-től, Charlie Chaplinen, Buster Keatonon, Fatty Arbuckleon, Gloria Swansonon, Mary Pickfordon, Lillian Gishen, Frank Caprán, John Fordon, King Vidoron, Frank Borzageon át a „hollywoodi fenegyerekekig” mindenki szerepelt az Amerikai film világa című kiállításon. John Wayne cowboy-kalapja, Barbara Streisand kosztümje a Funny Girlből, Judy Garland pepita szoknyája az Ózból és Christopher Reeve ruhája a Supermanből, E.T., Dracula, King-Kong.

Együtt a romantikus hőskor és a csillogó, modern filmipar. Titokzatos és rettegett sztárok, a független rendezők és a nagy stúdiók biztoskezű iparosai.

A filmművészet történetét természetesen maguk a művek idézték fel a leghatásosabban; Charlie Chaplin, Stan és Pan burleszkjei, Frankenstein, a Hatosfogat híres üldözési jelenete, a Casablanca édes-bús záróképe, a rajz- a horror- és a katasztrófafilmek, amelyek vég nélkül peregtek a tucatnyi képernyőn.

A kiállítás idején amerikai filmeket vetítettek a Tinódi moziban, többek között Elia Kazan A rakparton, George Lucas American Graffiti, Bruce Beresford Gyengéd irgalom című alkotását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6367