KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végzetes hipnózis

Varga Balázs

 

Hányféleképpen szabadulhatunk meg egy holttesttől? Krimivígjátékok sokaságának alapkérdése ez. Jean-Jacques Beneix legújabb filmjében egy sármos, bár zaklatott lélekgyógyászra szabadít efféle problémákat. Lelki bajok és elfojtások helyett egy dívány alatt elrejtett holttest elég frappáns nyitánynak tetszik, és máris görbe tükörből szemlélhetjük Erósz és Thanatosz örök küzdelmét. Az áldozat nem más, mint egy szédítő, fatális szépség, aki bódító hangjával szeánsz közben mély álomba szédíti a doktort – mire a férfi felébred, már csak egy bűbájos holttestet talál maga mellett, a gyilkos pedig akár még ő is lehetett... Keresd a nőt helyett ejtsd el a nőt játék kezdődik, a műfajban megszokott összes kelléket felvonultatva. A párizsi nagypolgári miliő, az extravagáns figurák, az ironikusan kusza kerettörténet és persze a maximálisan kihasznált (bár csak minimálisan eredeti) helyzetkomikum üzembiztosan működteti a filmet. A Végzetes hipnózis elegánsan kivitelezett fekete komédia, leheletfinom iróniával megbillentve, így aztán az elhasznált poénok sem bosszantóak, mert a tálalásuk, a kivitelezésük, az előkészítésük és felvezetésük az érdekes, nem pedig a csattanó. Beneix szenvedélyes Betty Blue-ja annak idején hamar kultikus státuszba tornázta magát, Magyarországon is. A Végzetes hipnózistól ne várjunk ilyen hatást és ekkora hőfokot. Hűvösen játékos zsánerdarabbal, ügyes és szórakoztató mestermunkával van dolgunk, mégse becsüljük le – a középfajú filmkultúrának ilyen alkotások a pillérei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3547