KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Billy Elliot

Nevelős Zoltán

 

Egy angol bányászvárosban Billy a boksz helyett a balettet választja, emiatt egyszeriben a családi és a társadalmi válság kereszttüzében találja magát. A film a nyolcvanas évek bányászsztrájkjainak korát idézi, amikor plexipajzsos rendőrök masíroztak a vöröstéglás bányásztelepek utcáin.

Billy édesanyja meghalt, apja és bátyja a sztrájkkal és a mindennapi betevő előteremtésével vannak elfoglalva. A nehéz körülmények miatt még nehezebb elfogadniuk, hogy a család kisebbik fia cseppet sem férfias időtöltésben leli kedvét. A helyzet minden érintett szereplőt alaposan próbára tesz. A forgatókönyvíró érdeme, hogy a néző soha sem tudja biztosan, sikersztorit lát-e vagy társadalmi drámát, aminek akár rossz vége is lehet.

Ehhez a fajta filmhez az angolok nagyon értenek: egyszerre hitelesek és szórakoztatóak, megdöbbentőek és szívmelengetők. A Billy Elliot ebből a sorból is kitűnik – talán a mindenki által átélt generációs konfliktusa miatt –, mindenesetre a 2000-es esztendő egyik legsikeresebb angol filmje volt (a Blöff mellett). A korhangulat megteremtése hibátlan, a tömegjelenetek, amelyekre még emlékezhetünk a híradókból, hol ijesztőek, hol megrendítők, olykor még humorosak is, a balettbetétek pedig egyszer sem unalmasak, sőt a korabeli rockzene-kíséretnek hála, kifejezetten élvezetesek. Jamie Bell a címszerepben nemcsak ügyes táncos, hanem kitűnő színész is – nem csoda, hiszen valamennyire a saját történetét játszotta el: ő maga sem merte elárulni osztálytársainak, hogy balettórákra jár. Az övénél árnyaltabb és fajsúlyosabb szerep a balett-tanárnőé és az apáé, amelyet Julie Walters, illetve a Nevem: Joe-ból és az Árvákból ismert Gary Lewis alakít kíválóan.

A film tökéletes volna a giccses epilógus nélkül: 15 évvel később Billy apján és bátyján cseppet sem látszik meg az idő múlása, Billy kék szeme viszont barnára változott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3254