KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó király

Huber Zoltán

Birkebeinerne – norvég, 2015. Rendezte: Nils Gaup. Írta: Ravn Lanesskog. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Gaute Storaas. Szereplők: Michael Aasen (Birkebeiner), Anders Dahlberg (Aslak), Asmund Brede Eike (Stale), Elg Elgesem (Frikk). Gyártó: Newgrange Pictures / Paradox Film 3. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 99 perc.

 

A jeges-kardos kalandok szerelmesei bizonyára értékelni fogják, mikor a vörös szakállú Kristofer Hivju egy pelenkás trónörökössel a hátán, fejszével a kézben, síléceken száguldva ront rá a páncélos lovagokra. Bár a norvég középkor legendás csecsemőmentése arrafelé a nemzeti emlékezet fontos részét képezi, a kellő háttérismeret és érzelmi érintettség nélkül mi, semleges nézők leginkább a fagyos skandináv táj egzotikumában gyönyörködhetünk. Hiába kerülünk egy 13. századi örökösödési háború kellős közepébe, árnyalt karakterek és kellően kidolgozott drámai konfliktusok híján a főgonosz sötét hatalmi játszmái ugyanolyan súlytalanok maradnak, mint a „nyírfalábú” felkelők heroikus önfeláldozása.

A történet megfilmesítésének elsődleges célja nyilvánvalóan a hazai közönség szórakoztatása és a hazafias érzelmek felkorbácsolása volt, az összecsapások tétje és a figurák motivációi a kívülállók számára nem igazán erőteljesek. A legnagyobb probléma talán mégis az, hogy az alkotók nem tudták eldönteni, patrióta drámaként, tróntermi thrillerként, látványos történelmi akcióként vagy gyerekmentő kalandfilmként nyúljanak a témához. Shakespeare-i ihletettségű forgatókönyvírók, egyéni látásmódú rendezők vagy a vonatkozó műfaji formák követése nélkül a nemzeti históriák dicső pillanataiból persze ritkán születnek exportképes filmek. Bár a középkori norvég történelem rajongói világszinten elhanyagolható célcsoportot alkotnak, a Trónok harca és a Vikingek sikerei óta a vad észak romantikája kimondottan piacképes. Innen nézve pedig rögvest nyilvánvaló, miként kerülhetett nemzetközi forgalmazásba egy elsősorban lokálisan érvényes filmalkotás. Amikor hősünk könnyes szemét az északi fényre emeli, a háttérben pedig a királyi csecsemő anyja szomorkás viking népdalt dúdol, lesznek majd a nézőtéren, akik elégedetten sóhajtanak fel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12923