KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/február
KRÓNIKA
• N. N.: Muszter
• N. N.: Mihályffy Sándor (1937–2007)
• N. N.: „20 alatti” filmek fesztiválja Pályázati felhívás
MAGYAR FILM
• Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból Szemle ’56 fölött
• Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus Egy árulás utóélete
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Ararát Pesten Beszélgetés Sándor Pállal
• Hungler Tímea: Tőzsde-rulett Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: Dráma a rendházban Beszélgetés Maár Gyulával
• Varga Anna: A gyávaság kora Magyar zsáner
• Dániel Ferenc: Éljen Nyúl! Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr
• N. N.: Fábri Zoltán filmjei

• Géczi Zoltán: Ördöglakat, mennyei mátrix El Topo
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Büntetés a mennyből Columbo-sorozat
• Kis-Bócz Éva: Németország keresi a gyilkost Derrick, Tetthely
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Egész estés álmok Anifest – Egész estés rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• N. N.: A 4. Anifest díjai
KRITIKA
• Báron György: Múlt nélküli emberek Alkonyi fények
• Takács Ferenc: Média-monarchia Stephen Frears: A királynő
• Vajda Judit: Korengedmény Rohonyi Gábor: Konyec
• Vincze Teréz: Orosz (ext)rémmese Ilja Krzsanovszkij: 4
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Megetett társadalom
• Vaskó Péter: Apocalypto
• Vajda Judit: Ahogy tetszik
• Csillag Márton: Parfüm – egy gyilkos története
• Vízer Balázs: Déjà vu
• Herpai Gergely: Bűnös viszonyok
• Birkás Péter: Renaissance
• Vajda Judit: Terhelt Terkel
DVD
• Pápai Zsolt: Kamera által homályosan
• Kovács Marcell: A texasi láncfűrészes mészárlás
• Tosoki Gyula: A gonosz érintése
• Csillag Márton: Jamaica fogadó

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Grindhouse

Russ Meyer: Jó reggelt és viszlát!

Horváth Antal Balázs

Good Morning... And Goodbye!, 1967

 

Russ Meyer egyik bámulatos vonása, hogy filmjei zömére nyugodtan ráaggatható a címke: garantált amerikai minőség. A nudie, majd az erőszakpatronokkal gazdagított sexploitation megkerülhetetlen szuper-auteurje kevés kivétellel mindegyik mozijában kiváló formát mutat. A közel két tucat, nem csak mellben erős opus között a Jó reggelt... és viszlát! az egyik leginkább reprezentatív mese. Az ultra cult remekmű Gyorsabban, cicamica, ölj, ölj! (Faster, Pussycat! Kill! Kill!, 1966) után Meyer már a Mondo Topless sztriptíz-revüjével áttért a színes nyersanyagra, de játékfilmen ez a bukolikus libidódráma jelenti a váltást.

Az egydimenziós sztori központi konfliktusa egy ötvenes átlagférj, Burt potenciazavarában rejlik. Angel, a cseppet sem angyali feleség külsőre a legvadabb pin-up rajzokból előpattant über-nő, jellemre „a gonoszság pompás díszpárnája, az erkölcstelenség trónjára tűzve”. Nem elégszik meg férje rendszeres verbális lealázásával („úgy lesed a pénztárkönyvet, mint egy keselyű, ravaszkodsz a tőzsdén, mint egy róka, de a mogyoróidat eldugod, mint egy mókus...”), lényegretörő viszonya van a kőbányában dolgozó Stone-nal, a helyi alfahímmel. Az adódó bonyoldalmak megoldását mi más adhatná, mint a szex mindent átható, panteisztikus ereje. Burt férfiasságát egy erősen egzaltált erdei nimfa revitalizálja, s ezután nincs már akadálya, hogy minden téren jól helyretegye házi vadmacskáját, illetve markológépek között megverekedjen a kőszikla fizikumú Stone-nal is.

Minden együtt van, amivel Meyer tízezer dollárokból milliós bevételeket tudott produkálni: bombasztikus, torpedókeblű főhősnő, meztelen fürdőzés, sportkocsival száguldozás, meztelen (!) ökölharc, bikinis női hajbakapás, féktelen táncpartik, egzotikus erdei nimfa, táskarádió-rockabilly és gerjesztő pszeudó-jazz, a „legmenőbb” szlengből írt kétértelmű dialógusok és persze a meyeri zseniális vágástechnika. Az üzenetet itt is a 60-as évekbeli Meyer-filmekben hallható, többnyire barokkosan túlírt narrátorszöveg húzza alá: a testi szerelem örömét még a veszteseknek is érdemes kipróbálniuk, mert igazán megéri – a lényeg ennyi, jó reggelt, és viszlát!

Bár a szemből vett jelenetekben itt végig a D- és E-kosarakban maradnak a későbbi Vixen-filmekben majd újra szabadon kibomló Meyer-emlők, továbbá a narratíva sem jut még el az utolsó pályaművek posztmodernbe hajló tombolásáig, a Jó reggelt... tipikus és szimpatikus Russ Meyer-örömmozi. Többször újranézhető a mester utánozhatatlan esztétikájáért, vagy éppen Alaina Capri (Angel) testi karizmájáért.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 29-30. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9681