KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/január
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyv-író Pályázat
• Bikácsy Gergely: Philippe Noiret (1931–2006)
• (X) : A Scolar Kiadó filmkönyvei
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Képtelen ország Média-csőd
• Muhi Klára: Egy „nehéz életű” filmrendező történetei Beszélgetés Elek Judittal
• Stőhr Lóránt: Csapatfotó Fiatal filmesek

• Vereb-Dér Botond: A hidegháború mesehőse James Bond
• Varró Attila: A hármas ügynök Casino Royale
• Géczi Zoltán: Bond Noir Casino Royale
• Kovács Marcell: Cowboy az idegenek között Don Siegel
• Ádám Péter: Felvevőgéppel a nyúlüreg előtt A fiatal Renoir
• Kelecsényi László: Barátságos beszélgetések Jean Renoir
• Bori Erzsébet: A glamúron túl Verzió
• Kolozsi László: A reppelő gúnár Határátlépés – fesztivál
• Barotányi Zoltán: Mások bőrében Kultúrsokk
VÁROSVÍZIÓK
• Dániel Ferenc: Időnyomok Fővárosi metszet
• Schreiber András: Jövő, múlt időben Budapest fantáziaképei
FESZTIVÁL
• Szíjártó Imre: A megváltás nehézségei Gdynia
KRITIKA
• Vajda Judit: Légszomj Friss levegő
• Hungler Tímea: Gáz: van Idegölő
• Reményi József Tamás: Szerepcserék Régimódi történet
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Jindabyne
• Pápai Zsolt: A tökéletes trükk
• Vízer Balázs: Shop Stop 2.
• Barkóczi Janka: Szent szív
• Tosoki Gyula: Yamato – Öngyilkos küldetés
• Vízer Balázs: The Lost City
• Kostyál Andrea: Barátnők
DVD
• Varró Attila: A sógun orgyilkosa
• Pápai Zsolt: Kormányzóválasztás
• Kovács Marcell: Cyborg – A robotnő
• Tosoki Gyula: Agitátorok

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hattyúk tava

Lajta Gábor

 

Nem akarok fölöslegesen ironizálni, de maradéktalanul tetszettek a film végén a feliratok: fekete alapon fehér japán kalligráfia, mellette barokk aranykeretben egy-egy filmrészlet pereg. Bárcsak a rajzfilm egészét jellemezné ez a könnyed és merész egyensúlybontás és a külföldi minták egyénített átvétele, ahogy a japán művészetben és a legjobb japán filmekben láthatjuk. A Hattyúk tava azonban készülhetett volna bármelyik európai vagy amerikai műteremben, és ezzel még nem is mondom, hogy rossz. Jó ritmusa van. Csajkovszkij zenéje behízelgő, a mese megunhatatlan. Elég szépek a hátterek, s néhány sikeres trükkel lesz valószerűbb az atmoszféra. A figurák közül a gonosz varázsló alakja, mozgása sikerült legjobban, az emberi arcok merevebbek, majdnem érzelemmentesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6650