KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/január
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyv-író Pályázat
• Bikácsy Gergely: Philippe Noiret (1931–2006)
• (X) : A Scolar Kiadó filmkönyvei
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Képtelen ország Média-csőd
• Muhi Klára: Egy „nehéz életű” filmrendező történetei Beszélgetés Elek Judittal
• Stőhr Lóránt: Csapatfotó Fiatal filmesek

• Vereb-Dér Botond: A hidegháború mesehőse James Bond
• Varró Attila: A hármas ügynök Casino Royale
• Géczi Zoltán: Bond Noir Casino Royale
• Kovács Marcell: Cowboy az idegenek között Don Siegel
• Ádám Péter: Felvevőgéppel a nyúlüreg előtt A fiatal Renoir
• Kelecsényi László: Barátságos beszélgetések Jean Renoir
• Bori Erzsébet: A glamúron túl Verzió
• Kolozsi László: A reppelő gúnár Határátlépés – fesztivál
• Barotányi Zoltán: Mások bőrében Kultúrsokk
VÁROSVÍZIÓK
• Dániel Ferenc: Időnyomok Fővárosi metszet
• Schreiber András: Jövő, múlt időben Budapest fantáziaképei
FESZTIVÁL
• Szíjártó Imre: A megváltás nehézségei Gdynia
KRITIKA
• Vajda Judit: Légszomj Friss levegő
• Hungler Tímea: Gáz: van Idegölő
• Reményi József Tamás: Szerepcserék Régimódi történet
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Jindabyne
• Pápai Zsolt: A tökéletes trükk
• Vízer Balázs: Shop Stop 2.
• Barkóczi Janka: Szent szív
• Tosoki Gyula: Yamato – Öngyilkos küldetés
• Vízer Balázs: The Lost City
• Kostyál Andrea: Barátnők
DVD
• Varró Attila: A sógun orgyilkosa
• Pápai Zsolt: Kormányzóválasztás
• Kovács Marcell: Cyborg – A robotnő
• Tosoki Gyula: Agitátorok

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Angyalszív

Hegyi Gyula

 

Nem tagadom, elfogultan szeretem ezt a filmet. Szeretem, mert története kerek, kellőképpen titokzatos és mégis logikus. Mint a legjobb horrorkrimik, ez is egyformán kínál racionális és irracionális megoldást. Szeretem, mert helyszínei áthatóan, zsigerekig és csontig érően érzékeltetik az ötvenes évek Amerikáját – annak is, aki persze soha nem láthatta az ötvenes évek Amerikáját. Elsősorban a korabeli New Orleans-t, málló házaival, örökösen izzadó lakóival, csipetnyi francia és mindent átható néger kultúrájával (akik még négerek, nem „feketék”), a régi Dél álmos, véres és erotikus emlékeivel. Hősnői A vágy villamosa hősnői is lehetnének: csak az Angyalszívben kicsit látványosabban ölnek. Szeretem, mert Robert de Niro jó és egyre jobb színész, s most kiváló partnerei is akadnak. Van titka és van titokzatos iróniája: és a félvér lány, ruhában és meztelenül is gyönyörű. A szeretkezési jelenetben, amikor vér hull rá, ezer pornó-filmnél erotikusabb hősnő.

Aztán meg szeretem, mert szeretnem kell. A magyar mozikat elöntő hollywoodi tucatáruban, a minden rosszat alulmúló szennyáradatban ez a film maga a minőség, az ízlés, a szakmai tökéletesség. Tarkovszkijért mondjuk, szívesebben lelkesednék dehát most nem az ő korát éljük. Most azt a kort érjük, amelyben Schwarzenegger a legvonzóbb sztár és a sokadik cápakiadás a „színvonal”. Ehhez képest az Angyalszív igényességével, szívbemarkoló szakmai tökéletességével maga a megváltó KVALITÁS.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5495