KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/december
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyvíró Pályázat
• Bikácsy Gergely: Gillo Pontecorvo (1919–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Ég a tévé! Média-csőd
• Muhi Klára: A jövő bevillan Beszélgetés Bereményi Gézával
• Horeczky Krisztina: A felejtés misztériuma Beszélgetés Szász Jánossal

• Báron György: A Kék Duna keringők Jancsó Budapestje
• Kolozsi László: A dublőr város Budapest hollywoodi filmekben
• Kelecsényi László: Fordított világ Eltűnt mozik nyomában
• Ádám Péter: A tükör bosszúja Marilyn Monroe és a pszichoanalízis
• Molnár Miklós: Aktok térhatásban Az ismeretlen Harold Lloyd
• Herpai Gergely: Mona Lisa Underdrive Hősnők a számítógépes játékokban
• Ardai Zoltán: Klimax őrnagy Mamoru Oshii: Páncélba zárt szellem
• Köves Gábor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör Éjféli moziláz
• Pápai Zsolt: Forró, mint a jég Robert Altman: Az utolsó adás
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Balkáni szél Pécsi filmünnep
• Varró Attila: Veteránok kapuzárás előtt Karlovy Vary
KÖNYV
• Gaál István: Esszé-napló Bikácsy Gergely: Saját Róma
KRITIKA
• Varga Balázs: Köztes lét Pálos György: Sztornó
• Reményi József Tamás: Pál utcai póló Szabadság, szerelem
• Stőhr Lóránt: Vaktölténnyel Vadászat angolokra
• Nevelős Zoltán: Szakadatlan pokol A tégla
• Vincze Teréz: Női válogatott Pályán kívül
LÁTTUK MÉG
• Váró Kata Anna: Hollywoodland
• Hungler Tímea: Bor, mámor, Provence
• Varró Attila: Füles
• Parádi Orsolya: Többet ne!
• Vajda Judit: Amin a muszlimok röhögnek
• Herpai Gergely: Bűnügyi regény
• Vízer Balázs: Alvilági játékok
• Köves Gábor: Flyboys
• Vajda Judit: Elvitte a víz
DVD
• Varró Attila: Új világ
• Tosoki Gyula: A svindlerek királya
• Pápai Zsolt: Arc
• Csillag Márton: Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

• Palotai János: Volt egyszer egy filmgyár… A standfotó művészete

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Holdfény a csatorna felett

Harmat György

 

„Mire megvirrad”, eljő a kocsmába a lány, a gazdag Loretta. A hajnali pillanat a legalkalmasabb: meglátnia és megszeretnie a súlyos titkot hordozó, szegény dokkmunkást, Gérard-t, akitől egy világ (és a forgatókönyv) választja el. Később – a „ködös utakon” autózva – Gérard megkérdi: „Mit lát? A kikötő mocskát? Ezt a szennyi? „Hol itt a szenny?” – kérdez vissza Loretta. Valóban. Hol itt a szenny? A koszlottság festői. Ünnepélyes kameramozgások biztosítják a szállongó szemét felemelkedését az esztétikumba. Párás fényképezés és szívszaggató melódiák.

Beineix a pályakezdő Díva (1980) és a zajos sikerű Betty Blue (1986) közt félúton úgy vélte, a pompás formaérzék, a giccs stílussá fokozása elég a Nagy Művészethez. Hát ahhoz ugyan nem, de egy élvezhető mozidarabhoz igen. Annak, aki mosolyogva elfogadja, hogy itt minden moziból van és semmi nem életből. Meglepődünk, mikor meglátunk egy hordozható sztereórádiót: a 30-as években hittük magunkat. A költői realizmus eltúlzott külsőségei, a ponyvaregények fordulatai is ezt sugallták. Legfeljebb a szexualitás, az erőszak és némely filmeszköz nyolcvanas évekbeli. Beineix „csatornájában” megterem a kivételes képi bravúr (a kézfejet átfutó sugár vízszintesbe fordul, és ajtó alatti fénycsíkká alakul), sőt egy-egy pillanatra még a poézis is (vérpiros tócsa az utcakövön).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1353