KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/december
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyvíró Pályázat
• Bikácsy Gergely: Gillo Pontecorvo (1919–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Ég a tévé! Média-csőd
• Muhi Klára: A jövő bevillan Beszélgetés Bereményi Gézával
• Horeczky Krisztina: A felejtés misztériuma Beszélgetés Szász Jánossal

• Báron György: A Kék Duna keringők Jancsó Budapestje
• Kolozsi László: A dublőr város Budapest hollywoodi filmekben
• Kelecsényi László: Fordított világ Eltűnt mozik nyomában
• Ádám Péter: A tükör bosszúja Marilyn Monroe és a pszichoanalízis
• Molnár Miklós: Aktok térhatásban Az ismeretlen Harold Lloyd
• Herpai Gergely: Mona Lisa Underdrive Hősnők a számítógépes játékokban
• Ardai Zoltán: Klimax őrnagy Mamoru Oshii: Páncélba zárt szellem
• Köves Gábor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör Éjféli moziláz
• Pápai Zsolt: Forró, mint a jég Robert Altman: Az utolsó adás
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Balkáni szél Pécsi filmünnep
• Varró Attila: Veteránok kapuzárás előtt Karlovy Vary
KÖNYV
• Gaál István: Esszé-napló Bikácsy Gergely: Saját Róma
KRITIKA
• Varga Balázs: Köztes lét Pálos György: Sztornó
• Reményi József Tamás: Pál utcai póló Szabadság, szerelem
• Stőhr Lóránt: Vaktölténnyel Vadászat angolokra
• Nevelős Zoltán: Szakadatlan pokol A tégla
• Vincze Teréz: Női válogatott Pályán kívül
LÁTTUK MÉG
• Váró Kata Anna: Hollywoodland
• Hungler Tímea: Bor, mámor, Provence
• Varró Attila: Füles
• Parádi Orsolya: Többet ne!
• Vajda Judit: Amin a muszlimok röhögnek
• Herpai Gergely: Bűnügyi regény
• Vízer Balázs: Alvilági játékok
• Köves Gábor: Flyboys
• Vajda Judit: Elvitte a víz
DVD
• Varró Attila: Új világ
• Tosoki Gyula: A svindlerek királya
• Pápai Zsolt: Arc
• Csillag Márton: Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

• Palotai János: Volt egyszer egy filmgyár… A standfotó művészete

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Argo 2

Kovács Bálint

Argo 2 – magyar, 2015. Rendezte: Árpa Attila. Írta: Huszár Péter, Trunkó Bence és Árpa Attila. Kép: Christoph Vitt. Zene: Czomba Imre. Szereplők: Kovács Lajos (Tibi), Scherer Péter (Bodri), Bicskey Lukács (Psycho), Kiss József (Tyson), Kulka János. Gyártó: Argo 2. Forgalmazó: InterCom. 95 perc.

Az Argo óta 11 év telt, és az évfordulót a rendező Árpa Attila díszdobozos DVD-kiadásnál nagyobb szabásúan ünnepelte meg: egy az egyben leforgatta újra a filmet. Kérdéses, hogy a rajongók kielégítése mennyit ad hozzá a film értékéhez, és az új ötletek szinte teljes hiánya mennyit von le belőle, de az tény, hogy az Argo 2 cselekményének váza megegyezik az Argóéval: összekülönböznek a külföldi, high-tech megbízók és a suttyó kivitelezők, egy rejtélyes ősi tárgyat kell elrabolni, Balog Tibiéknek egy „tudós” segít, és a felek végül a pusztaságban csapnak össze. Az újításvágyat felváltja a kiégett nagyiparosokra jellemző kockázatkerülés – az első részben fejbelőtt figura is feltámad, sőt még a ruhadarabok is azonosak maradnak. Így a filmből műfaji értelemben kivész minden izgalom, pedig ez még egy „közönségfilmnél” sem törvényszerű. Árpa tiszteleghetne a számtalan film előtt, amely hatott rá, ehelyett kikacsintás nélkül átemeli és sajátjaként tálalja mások leleményeit; játszhatna a paródia kérdésével, de erre mindössze egy utalást tesz (elakad a hollywoodias zene, amikor a diadalmas Tibi előtt elromlik az automata ajtó), máskor pedig halálosan komolyan veszi a komolyan vehetetlent – nem úgy, mint nemrég a Fekete leves, ami önreflexiói révén erényt tudott kovácsolni sutaságaiból.

Igényesség így kizárólag technikai értelemben jellemző a filmre: a vágások, a zenehasználat, a látvány filmszerűek, persze csak ha a bántóan amatőr első rész a viszonyítási alap; de azért sosem látjuk egy snitten a lövést és a robbanást. A káposztaként újramelegített sztori másodszor is épp annyira fogyasztható, mint először, bár ezúttal feltűnő, hogy míg minden kifigurázott csoportnak egy-két mondattal szúrnak oda, addig a cigányságot végig a rasszista sztereotípiáknak maximálisan megfelelően alázzák. Ez pedig még egy vállaltan suttyó filmben is túl nagy ár túl kevés nevetésért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12268