KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Beszélgetés Miklós Ádámmal

Sorsok és értékek

Teszár Dávid

Portréfilm egy egyedülálló külföldi művészről, akinek a munkássága ezer szállal kapcsolódik a magyar kultúrához.

 

Miklós Ádám az első magyar rendező, akinek az alkotását megvásárolta a Netflix: a tibeti buddhista szerzetesnőkről szóló Dolma lányai (2013) nagy sikernek bizonyult az Egyesült Államokban, és hasonlóképp kedvező fogadtatásban részesült a tibeti gyógyászatot bemutató Menla hagyatéka (2016) is. Legfrissebb munkája, A magyar nóta belga mestere egy rendhagyó emberi sors krónikája: egy olyan életvidám, vak hegedűművész portréja (Tcha Limberger), aki a magyar cigányzene kedvéért még a nyelvünket is tökéletesen elsajátította.

 

Hogyan lett belőled dokumentumfilm-rendező?
Eredetileg író szerettem volna lenni. Egy véletlen folytán fedeztem fel a filmet, még középiskolásként az egyik nyáron hülyéskedtem a haverjaimmal, csináltunk egy amatőr munkát, ezek után kezdett el érdekelni a filmezés. Amikor a skót St. Andrews Egyetem filmszakán tanultam, akkor már tudtam, hogy én egyszer ennek a gyakorlati oldalával szeretnék foglalkozni, de a dokumentumfilm nem kifejezetten érdekelt. Az egyetemen vezettem egy filmes szakkört, ahol kéthetente kellett készíteni egy rövidfilmet. Harmadéves egyetemistaként jött egy megkeresés, hogy lenne lehetőség Tibetben forgatni, végül is ebből lett a Dolma lányai, ami nagyon nagy ugrást jelentett a korábbi, maximum kétperces kisfilmjeimhez képest, de szerencsére jól sikerült. A legtöbb nagy amerikai egyetem egyébként tart belőle kópiát, mert egy olyan speciális témáról szól, amelyről korábban még nem készült dokumentumfilm. Az egyik stábtagot nagyon érdekelte a tibeti orvoslás, rajta keresztül lett meg a Menla hagyatéka témája.

A hagyomány- és értékőrzés jegyében áll A magyar nóta belga mestere is, bár ezzel az alkotással már magyar vizekre eveztél. Hogy találtál rá erre a különleges zenészre?
Véletlenszerűen kaptam hozzá egy ajánlást a Dolma lányai után, és aztán találkoztam vele személyesen Brüsszelben. Engem a pozitív emberi történetek érdekelnek, amelyek értéket közvetítenek, és ezt az ő karakterében teljes mértékben megtaláltam. Limberger türelmes, nyitott más emberekre és kultúrákra, az egész lénye ezt közvetíti. Isteni szerencse, hogy rátaláltam.

Limberger egyébként más zenei stílusnak is a mestere?
Róla egy ennél bővebb filmet is lehetne csinálni, bár a személyes érintettség okán (a volt felesége magyar) kitüntetett figyelmet szentel a magyar zenének. Emellett ugyanilyen magas fokon űzi a görög zenét, a gypsy jazzt és a flamencót is.

Mi történt a főszereplővel a forgatás óta?
Azóta született még egy gyermeke a filmben is látható zenész hölgytől. Kár, hogy ez már nem kerülhetett bele a végső verzióba.

A filmedet júniusban bemutatták a Duna Worldön és az M5 csatornán is. Várható-e, hogy más formában is elérhető lesz a nézőknek?
Most épp a nemzetközi fesztiválkörön dolgozunk nagy erőkkel. Az egyik magyar forgalmazó felvetette, hogy lehetne néhány vetítést tartani Budapesten, ez jelenleg szervezés alatt áll. Megmutatjuk az HBO Go-nak is, hátha megtetszik nekik. Természetesen az a célunk, hogy minél több emberhez eljusson a film.

Vannak játékfilmes ambícióid?
Az a szerencsém, hogy az előző munkámhoz hasonlóan A magyar nóta belga mesterének is nagyjátékfilmes producere van, így volt már lehetőségem belelátni egy játékfilmes forgatásba. Régóta érdekel a játékfilm, de emellett nem szeretném elhagyni a dokumentumfilmes formát. Van egy rövidfilmes forgatókönyvem, annak az elkészülte után szóba jöhet majd egy potenciális nagyjátékfilm.

 

A magyar nóta belga mestere – magyar dokumentumfilm, 2019. Rendezte: Miklós Ádám.  Írta: Yvonne Bauer és Miklós Ádám. Kép: Miklós Ádám. Hangmérnök: Császár Gábor. Szereplők: Tcha Limberger, Vivi Limberger, Fapy Lafertin, Coen De Cauter, Liana Gourdija. Producer: Ferenczy Gábor, Muhi András. Gyártó:Focusfox.  Támogató. NMHH Média Mecenatúra Program / MTVA. A Duna World bemutatója. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14210