KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kőbe szúrt kard

Varga Zoltán

The Sword in the Stone – amerikai, 1963. Rendezte: Wolfgang Reitherman. Forgalmazó: BVHE. 76 perc.

 

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Disney Stúdióban készült egészestés rajzfilmek minőségromlása mikortól veszi kezdetét: hogy csak a legendás stúdióalapító halála után készült évek termése halványabb a megszokottnál, vagy pedig már a „Walt bácsi” utolsó éveihez kötődő művek is a – csak átmeneti – hanyatlás részei. Az 1963-as A kőbe szúrt kard mindenesetre nyomatékos érv az utóbbi mellett. Az Arthur király mondakört szőrmentén idéző, annak csak néhány motívumából – Merlin figurájából és a mitikus kard itt csupán periferikusan használt történeteleméből – építkező rajzfilm vitán felül a legerőtlenebb Disney-animációk egyike. A nyitány állóképei röviden megidézik ugyan a Csipkerózsika pazar látványosságait, a játékidő zöméhez társuló képi világ azonban a 101 kiskutyával kezdődő stílusváltást folytatja, melynek jegyében a rajzolt mozgásfázisok xerox-eljárással kerülnek a cellekre, s ezáltal a figurák körvonalai érdesebbek, keményebbek. A fő probléma a figurák felületessége és főleg az események súlytalansága. A csetlő-botló apródként megismert Arthur – akit az eredeti hangsávban legtöbbször nem is a nevén szólítanak, hanem a „Wart” többféleképpen fordítható, dehonesztáló szavával illetnek – és a sokkal inkább szórakozott professzorként, mintsem bűvös varázslóként megformált Merlin kettőse áll a középpontban. A mester – akit a fáma szerint egyenesen Disney-ről mintáztak – az élet alapigazságaiból próbál leckét adni tanítványának, s a nevel(őd)ési folyamat során mindketten különböző állatfigurákká változnak ideiglenesen. A kőbe szúrt kardnak elsősorban a főhősök állat-alteregóit felléptető részletei vonzzák a tekintetet – ezek közé tartozik a szívfacsaró epizód is, amelyben tüneményes (és bravúrosan animált) mókuslány vet szemet a rágcsálóvá változtatott fiúra. A csúcspont vitathatatlanul a varázslópárbaj: Merlin és Madame Mim átváltozásokra komponált komikus összecsapása mintha nem is ennek a filmnek lenne a része, annyira élénk és fantáziadús. S míg a mágikus mosogatás A varázslóinas Miki egér-klasszikusára utal vissza, addig Arthur nevelőapjának karaktere későbbi produkciót előlegez: a csodás Gumimacik-sorozat Sir Tuxfordjének mintáját fedezhetjük föl benne.

Extrák: Klasszikus rövidfilmek Miki egérrel (Ügyes kis szabó) és Goofyval (Lovag egy napra); továbbá három promóciós kisfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13552