KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bazi nagy francia lagzik

Alföldi Nóra

Qu’est-ce qu’on a fait au Bon Dieu? – francia, 2014. Rendezte és írta: Philippe de Chauveron. Kép: Vincent Mathias. Zene: Marc Chouarain. Szereplők: Christian Clavier (Claude), Chantal Lauby (Marie), Frédérique Bel (Isabelle), Elodie Fontan (Laure), Julia Piaton (Odile), Noom Diawara (Charles). Gyártó: Les films du 24 / TF1. Forgalmazó: MTVA, Szinkronizált. 97 perc.

A migrációs politikai kérdések igencsak égető aktualitások Franciaországban (is), tehát ha rosszmájúak akarnánk lenni, mondhatnánk, nem csoda, hogy a témát feszegető Bazi nagy francia lagzik minden idők egyik legnézettebb francia filmje lett. Ám szerencsére többről van itt szó holmi vicceskedő kizsákmányolásnál, Philippe de Chauveron rendező valóban megérdemel minden elismerést, hiszen az egyik legsúlyosabb társadalmi kérdés számtalan szaftos aspektusát körbejárva készített rendkívül ízléses és nagyon szerethető vígjátékot.

A szülők és a családostul jövő újdonsült vejeik konfliktusai számtalan drámai vagy vígjátéki helyzet régi jó receptje. A Bazi nagy francia lagzik mindjárt a nyitányban három ilyen helyzetet sorjáz – harsány kommentek nélkül vezeti fel, ahogy a jómódú katolikus Verneuil család három lánya muszlim, zsidó és kínai férfivel házasodik, a történet pedig ott kezdődik, amikor a negyedik lány egy elefántcsontpartról érkező fekete szívtiprót választ élete párjául. Ez a bájosan színes csapat megpróbál együtt élni és készülni az új esküvőre, miközben ahogy kell, kifordulnak magukból az előítéletek és fejlődnek a karakterek. Ám ha sztereotípiákról beszélünk, akkor nyilván elmondható az is, hogy a francia humor nem éppen finom árnyalatairól ismert. Chauveron azonban ezt is a helyén kezeli: olyan lendületű, hajszálpontos dramaturgiával rendelkező, a néző számára majdhogynem rövidnek tűnő filmet épít fel, amiben minden egyes humoros elemnek megvan a maga helye, minden szituáció gördülékenyen megy a maga útján, és a legutolsó pár mondatos karakter is csodás árnyalatokkal van felskiccelve. Ritka az ilyen film, de nem sokáig – gyanús, hogy még nyugatabbra már készül a remake.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12270