KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Szépség és a Szörnyeteg

Sepsi László

La belle et la bête – francia-német, 2014. Rendezte és írta: Christophe Gans. Kép: Christophe Beaucarne. Zene: Pierre Adenot. Szereplők: Léa Seydoux (Szépség), Vincent Cassel (Szörnyeteg), Euardo Noriega (Perducas), Audrey Lamy (Anne). Gyártó: Eskwad / Pathé / TF1. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 112 perc.

 

A multiplex-kompatibilissé varázsolt tündérmese-átiratok az utóbbi években Hollywood egyik jellemző filmtípusaként egyszerre próbálták megszólítani az Alkonyaton edzett tinédzserközönséget és velük együtt bevonzani a mozikba az egész családot. A nyolc éves hiátus után újra előbukkant, a Farkasok szövetségének köszönhetően hajdan a Hollywooddal versengő francia zsánerfilm egyik ígéretének számító Christophe Gans A szépség és a szörnyeteg friss verziójával hazai pályán próbálja letámadni a tengerentúli konkurenciát. A kanonizálatlan korábbi verziók ellenében leginkább francia szerzőkhöz (a történetet először ezen a címen lejegyző Villeneuve-höz, illetve az azt gyerekeknek átszabó Beaumont-hoz) kötődő mese markánsan jelzi a film nemzeti identitását, ugyanakkor széles körben is elég ismert ahhoz, hogy piacképes produktum lehessen a végeredmény.

Gans és stábja hűségesen reprodukálja a Tükröm, tükröm vagy a Hófehér és a vadász barokkosan cizellált vizuális világát, és az alaptörténet egyik legnagyobb kihívását – hogyan lesz a Stockholm-szindróma kétszeplős klasszikusából fantasy-kalandfilm – is sikerrel állja anélkül, hogy túlzottan széttartó mellékszálakkal hígítaná fel a címszereplők közt bimbódzó románcot. Az elsősorban a grandiózus finálé érdekében – ahol végre életre kel a kastély növényzete és még gólemek is előkerülnek – a cselekménybe illesztett haramiák remek apropót biztosítanak arra, hogy az indulása óta a horrorfilm felé húzó Gans kiélhesse ilyen irányú hajlamait, ezzel együtt pedig a mesei alapokon túl további látványfilmes potenciállal ruházza fel adaptációját. A szépség és a szörnyeteg nem céloz magasabbra hollywoodi társainál, de külcsínben és történetvezetésében egyaránt sikerrel kínál francia nyelvű alternatívát – miközben néhány elkapott pillanat erejéig némi szelíd erotikával is sikerül túllépnie a steril tengerentúli szabványon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11900