KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• N. N.: Hibaigazítás

• Radnóti Sándor: Határesetek 56-os filmek
• Dániel Ferenc: Hiánymozi 1956 képmásai
• Báron György: Az ötödik negyed A szabadság vihara
• Hungler Tímea: A harangöntés titka Beszélgetés Szilágyi Andorral
• Vágvölgyi B. András: Fehér paraszt Shohei Imamura
• Karátson Gábor: Mi történt valójában a hegyen? A Narayama balladája
• Fábry Sándor: Celluloid álmok bubusoknak Takeshis’
• Takács Ferenc: „Mi magunk” IRA-filmek
• Muhi Klára: Komoly, komoly világ Reggeli a Plútón
• Schubert Gusztáv: Toronyiránt 9/11 filmjei
• Hirsch Tibor: Amerika: zárva vagyunk World Trade Center
• Herpai Gergely: Sötét bábu Pixelterroristák
• Szabó Tamás: Okok, jelek, dolgok Shyamalan titokzatos világa
• Varró Attila: Az örök trónkövetelő A Stroheim-háromszög
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A képzelet tábornoka Tullio Kezich: Federico
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Fővárosa Arad Magyar plazma
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Takargatott testek Férfiakt
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Miami Vice
• Kassai János: Románc és cigaretta
• Vajda Judit: Cseh Álom
• Pápai Zsolt: Sírugrók
• Herpai Gergely: Kárhozott szeretők
• Köves Gábor: Az ördög Pradát visel
• Vajda Judit: A parkolás művészete
DVD
• Varró Attila: Erőszakos zsaru
• Tosoki Gyula: Kőkemény Minnesota
• Vincze Teréz: Mátkaság és legényélet
• Pápai Zsolt: Véres sikátor

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hulk

Kovács Marcell

 

Bruce Banner, a fiatal nukleáris kutató ahelyett, hogy se szó, se beszéd vicsorgó zöld pankrátorrá változna, majd porrá zúzná, amit csak lehet, sanyarú szerelmi életén és rég elfeledett gyermekkori sérelmeken rágódik búbánatos ábrázattal. Műfajtörténeti a pillanat: a lázasan termelő képregényfeldolgozó iparban a mennyiség végre minőségbe csapott át, megszületett a gondolkodó ember szuperhős-mozija, a képregény-művészfilm.

Nem a derült égből érkezett, a Sebezhetetlen hasonlóan nemes célkitűzéssel egészen messzire jutott. Shyamalan filmje szabad műfajértelmezés volt a képregények emberfeletti hőseinek szürke hétköznapjairól, az aprólékos jellemrajzok és a hiteles konfliktus-ábrázolás igénye ennélfogva kevésbé lepett meg. Hulk viszont védjeggyel ellátott Marvel-figura, akinek rajzolt kalandjai során a látványos rombolást minden epizódra szavatolja a kiadó. Erre épített a mókás tévésorozat is húsz évvel ezelőtt, a grimaszbajnok Lou Ferringo dühöngései jelentették a filmek első számú vonzerejét. Ang Lee alaposan átírt Hulkjában már a családi problémáké a főszerep. Az apák vétkeiért bűnhődő fiúk és lányok a múltjukkal viaskodnak, a vérségi átok a legfőbb ellenségük, és hiába az osztott vászon képregényoldalakat idéző tagolása, a szövegbuborékok után kiáltó beállítások, hosszú és hatástalan bergmani pszichodráma a végeredmény. A sajátos értelmezés azután a szentségtörésig jut, amikor az antik tragédiába illő monológok szünetében végre felbukkan a boxergatyás romboló, és megkergült Pókember módjára szökdécsel, majd olyan tompa szomorúsággal néz, akár egy Shrek-jelmezbe bujtatott Mel Gibson.

A Stan Lee-féle Hulk Dr. Jekyll és a farkasemberré változó Larry Talbot sorstársa, történetének tragikumát a pusztító dühkitörésekkel szembeni kínzó tehetetlensége és az állandó lelkiismeretfurdalás adja. A folytatásban talán majd ebből is láthatunk valamit. Csak nehogy Amos Kollek legyen a rendező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2286